1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Demográfiai és foglalkozási jellemzők

Az alkalmazottként dolgozó aktív keresők a munkáltató tulajdoni jellege, külföldi érdekeltség, nem, korcsoport és a legmagasabb iskolai végzettség szerint Százalék 14-29 30-39 40-49 50-X Ált. iskola 8. osztály és alacsonyabb Befejezett A munkáltató tulajdoni jellege Összesen Férfi Nő 14-29 30-39 40-49 50-X Ált. iskola 8. osztály és alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola felsőfokú A munkáltató tulajdoni jellege éves Ált. iskola 8. osztály és alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola iskola Állami, egyéb közületi Szövetkezeti Magán Vegyes Nem tudja Összesen ebből: Külföldi és belföldi Csak külföldi 42.6 4,5 32,9 15.7 4,4 100,0 12,0 3,7 35.2 4.4 37.3 17,7 5.5 100,0 12,6 3,9 50,9 4,6 27,9 13,5 3,1 100,0 11,2 3,5 33,2 4,1 42,6 14,8 5,3 100,0 13,1 4,6 43,9 4,2 32,2 15,4 4,2 100,0 11,6 3,6 46,4 5,0 28,0 16,6 4,0 100,0 11,5 3,5 52,4 4,7 23,4 16,0 3,5 100,0 11,2 2,4 37.2 6,4 33.3 16,2 6,8 100,0 11,9 3,7 28 5 43 17 5 100 12 3 ,2 45 3 31 16 3 100 69,0 1,3 17,3 10,7 1,6 100,0 9,7 3,9 A munkáltató tulajdoni jellegének vizsgálata szempontjából egyértelmű, hogy az egyéni vállalkozóknak, társas vállalkozások dolgozó tagjainak és a szövetkezeti tagoknak döntő többségét a tiszta magánszférába kell sorolni. (Ugyanis a társas vállalkozások dolgozó tagjainak mindössze 13 százaléka, a szövetkezeti tagoknak csupán 5 százaléka dolgozott vegyes tulajdonú cégnél.) Ha a munkáltató tulajdoni jellegét az aktív keresők teljes körére kivetítve vizsgáljuk, akkor 35 százalék az állami, egyéb közületi (továbbiakban: állami), 42 százalék a magán-, 5 százalék a szövetkezeti és 14 százalék a vegyes tulajdonú munkáltatónál dolgozók aránya. Tisztább képet kapunk, ha a jelentős létszámú alkalmazottakat — ebből a szempontból — külön elemezzük. Az alkalmazottak 43 százaléka állami, 33 százaléka magán-, 5 százaléka szövetkezeti és 16 százaléka vegyes tulajdonú munkáltatónál dolgozik. A gazdasági átalakulás jellemzői közé sorolható, hogy á férfiak és nők esetében jelentős eltérés tapasztalható aszerint, hogy milyen tulajdoni jellegű munkáltatónál dolgoznak. Adataink szerint az alkalmazottként dolgozó férfiak 42 százaléka szövetkezeti és magántulajdonú, 35 százaléka állami tulajdonú munkáltatónál dolgozott. A nők esetében ezzel ellentétes arányokat tapasztalunk, ugyanis körükben az állami tulajdonú munkáltatóknál dolgozók aránya 51 százalék, a szövetkezeti és magáncégeknél foglalkoztatottak hányada 33 százalék volt. Ezek az eltérések arra is utalnak, hogy a férfiak elsősorban a nagyobb jövedelmet, de bizonytalanabb státuszt jelentő magángazdaságot célozzák meg, a nők pedig inkább a kisebb jövedelmet jelentő, de biztosabb állami állásokat részesítik előnyben. Az alkalmazottként dolgozó 14—29 évesek egyharmada, a 30—39 és 40—49 évesek 44—46 százaléka, az 50 éves és idősebbek több, mint fele dolgozott az állami szférában. Valószínű, hogy a középső, de főleg az ennél idősebb korosztályhoz tartozók, akár a közigazgatásban, akár az oktatásban, az egészségügyben dolgoznak, kevésbé éreznek késztetést elért pozíciójuk, rangjuk, jövedelmük feladására egy — esetleg bizonytalan kimenetelű — pályamódosítással, mint fiatalabb pályatársaik. A fiatalabb korosztályokhoz tartozók viszont szívesebben dolgoznak a magánszektorban, és a magánmunkáltatók is előnyben részesítik a mozgékonyabbnak, rugalmasabbnak, nagyobb munkabírásúnak ítélt fiatalokat. Az állami és a magánszféra eltérő társadalmi, gazdasági funkciójával van összefüggésben, hogy az alkalmazottak iskolai végzettsége és a munkáltató tulajdoni jellege szerinti megoszlása jelentősen különbözik egymástól. Az állami szféra inkább a közép-, illetve felsőfokú szellemi képzettséggel rendelkező alkalmazottakat foglalkoztatja, a magánszféra pedig jobban 25