1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Demográfiai és foglalkozási jellemzők

gazdasági-kulturális különbségek voltak például az államigazgatásban dolgozók, a nagyiparban vagy a mezőgazdaságban munkát vállalók között. Az állami alkalmazottak körét az is megnövelte, hogy a rendszerváltást megelőző néhány évtizedben a magyar társadalomban meghatározó jelentőségű átrétegződési folyamatok mentek végbe. Utalunk itt a mezőgazdasági népesség iparba történt áramlására, a városi népesség megnövekedésére, az iskolázottsági szint rohamos emelkedésére. Témánk szempontjából fontos megemlíteni, hogy a magyar társadalomban jelentős szerep jutott az ún. második gazdaságnak, amelynek keretében az állami alkalmazotti réteg, illetve a szövetkezeti tagság — főleg a mezőgazdasági kistermelés révén — olyan jövedelemkiegészítési tevékenységet végzett, amely már némi önállósodási törekvéseket is magában foglalt. Ehhez kapcsolódik, hogy főleg az 1980-as évtizedben — kormányzati intézkedések segítségével — kialakultak olyan formációk (pl. kisszövetkezetek, állami vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek), amelyek mintegy előkészítették a magánszféra 1990-es évekbeli robbanásszerű térhódítását. Az 1990-es évtized első felében a magyar gazdasági-társadalmi életben alapvető változások történtek, egyre inkább tért hódított a magángazdaság. E változások foglalkoztatottsági hatásait mutatjuk be az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján. DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐK A gazdasági szerkezet átalakulásának egyik sajátossága az önálló foglalkozásúak (önállóként dolgozók) arányának növekedése. E réteg szerepe az 1970-es években elhanyagolható volt. Az önállók és segítő családtagjaik hányada még 1980-ban sem érte el a 3 százalékot. Az 1980-as években meginduló fokozatos változások fejeződtek ki abban, hogy ez az arány 1990-re meghaladta az 5 százalékot, majd ezt követően részesedésük háromszorosára növekedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy az aktív keresők meghatározó többségét — a fejlett európai országokhoz hasonlóan — továbbra is az alkalmazásban állók alkotják, akiknek zöme azonban ma már nem az állammal, illetve annak vállalataival, intézményeivel, hanem magánszemélyekkel, társas vállalkozásokkal áll munkaviszonyban. Az 1980-as évtizedben történt változásokat jól érzékeltetik azok az adatok, amelyek jelzik, hogy az önállók között nőtt a fiatal, illetve a középkorú felnőttek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. 1990 és 1996 között — ebben a tekintetben — nem történtek olyan erőteljes változások, mint az 1980-as évtizedben, de az önállók között tovább emelkedett a fiatalabb korosztályok és a közép-, illetve felsőfokú iskolát végzettek aránya. 22