1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek 1980. évi adatai a végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett személyek számát is tartalmazzák. GAZDASÁGI AKTIVITÁS A népszámlálásoknál (mikrocenzusnál) jelenleg alkalmazott osztályozás szerint a népesség a gazdasági aktivitást tekintve az aktív keresők, a munkanélküliek, az inaktív keresők és az eltartottak csoportjából áll. A gazdasági aktivitás megállapításánál az egyes személyek általában az összeírást megelőző héten, a sor- és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott vagy előzetes letartóztatásban lévő személyek pedig a bevonulásuk, illetve a büntetés-végrehajtási intézetbe kerülésük, előzetes letartóztatásuk előtt fennállott helyzet alapján kerültek besorolásra. Aktív keresők a keresőtevékenységet folytató, ilyen tevékenységből származó jövedelemmel rendelkező személyek, akik e tevékenységüket nem nyugdíjasként, illetve nem gyermekgondozás címén járó vagy más, járadékszerű ellátás mellett folytatják. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ide tartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítő családtagként végzett rendszeres tevékenység is. Ennek megfelelően aktív keresők mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi hivatásos szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerződéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek, feltéve, hogy nem nyugdíj, gyermekgondozás címén járó ellátás stb. mellett dolgoznak. Aktív keresőnek minősülnek azok a nyugdíjasok, akik aktív kereső foglalkozásuk folytatása mellett részesülnek rokkantsági vagy özvegyi nyugdíjban, illetve azok a saját jogon nyugdíjasok, akik a nyugdíj szüneteltetése mellett dolgoznak. Az aktív keresők közé tartoznak továbbá a segítő családtagok, az idénymunkából, alkalmi munkából élők, valamint a napszámosok is. A közhasznú munkában való részvétel szintén aktív keresőtevékenységnek számít. Az 1990. évi népszámlálásnál munkanélkülinek minősültek mind az állást kereső munkanélküliek, mind pedig az első ízben állást keresők. Állást kereső munkanélküli az a munkaképes korú személy, aki aktív keresőtevékenységet már folytatott, az adatfelvétel időpontjában azonban nem volt munkája, de jelezte, hogy el kíván helyezkedni vagy vállalkozást kíván létesíteni, és ennek érdekében — pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján — már megfelelő lépéseket is tett. Az „állást kereső munkanélküli" minősítés független volt attól, hogy az érintett személy részesült-e munkanélküli-segélyben. Első ízben elhelyezkedni kívánó az, aki tanulmányai befejezése után még nem folytatott aktív keresőtevékenységet, de szándékában állt elhelyezkedni vagy vállalkozást létesíteni, és ennek érdekében — pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján — megfelelő lépéseket is tett. Az 1996. évi mikrocenzusnál munkanélkülinek minősültek azok a munkavállalási korú, nem dolgozó személyek, akik aktívan kerestek munkát (állás után érdeklődtek a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkerestek valamilyen munkáltatót, munkavállalásuk érdekében hirdetést adtak fel, munkalehetőséget ajánló hirdetésre válaszoltak, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődtek 161