1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az 1996. évi mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kötetsorozatban teszi közzé. Ennek első kötete A népesség és a lakások jellemzői című kiadvány, amely az összeírás legfontosabb eredményeit foglalja össze. Ezt követően folyamatosan jelennek meg a 2 százalékos mintán alapuló, különböző témákat összefogó kiadványok. Jelen kötet részletes információkat nyújt az aktív keresők foglalkoztatottságának foglalkozási viszony, illetve a munkáltató tulajdoni jellege szerinti alakulásáról. Összeállításakor figyelembe vettük, hogy az 1996. évi mikrocenzus eredményeit bemutató kötetsorozatban további, foglalkozással kapcsolatos — pl. az aktív keresők foglalkoztatottsági struktúrájának alakulását, a munkanélküliek helyzetét, a naponta ingázók adatait ismertető — kiadványokat is közreadunk. Ennek megfelelően jelen kötet az aktív keresőknek főleg azokat az adatait tartalmazza, amelyek az állami, illetve nem állami szférában történő foglalkoztatottságra utalnak. A kiadvány ezeket az információkat nemcsak az egyén, hanem a család szempontjából is közli. A megyékre vonatkozó adatokat régiók szerint csoportosítottuk, az egyes régiókkal kapcsolatos információk településtípus szerinti bontásban is megjelennek. A régiók csoportosítását a szakmailag ajánlott statisztikai-tervezési régióbontás szerint közöljük. A kiadvány a kötetben használt fogalmaknak egy szűkített körét közli, a részletes fogalommagyarázatot az 1996. évi mikrocenzus eredményeit magába foglaló, A népesség és a lakások jellemzői című kötet azonos fejezete tartalmazza. Az adatfelvétel eredményei alapján — a teljesség igénye nélkül — a következő legfontosabb megállapítások tehetők: — Az aktív keresők között — az önálló foglalkozásúak számának és arányának emelkedése ellenére — továbbra is az alkalmazásban állók voltak többségben (83 százalék). Az alkalmazottak 43 százaléka állami, 33 százaléka magán, 5 százaléka szövetkezeti és 16 százaléka vegyes tulajdonú munkáltatónál dolgozik. — Az alkalmazottként dolgozó férfiak 42 százaléka szövetkezeti és magántulajdonú, 35 százaléka állami tulajdonú munkáltatónál dolgozik. A nők esetében ezzel ellentétes arányokról számolhatunk be, ugyanis körükben a szövetkezeti és magáncégnél foglalkoztatottak hányada 33 százalék, az állami szférában dolgozók aránya 51 százalék. — Az aktív kereső férfiak között az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjainak együttes aránya jóval magasabb (18%), mint a nők körében (11%). E tulajdonosként dolgozó aktív keresők a középgenerációba tartozók (30-49 évesek) körében — a fiatalabb, illetve idősebb korcsoportokhoz képest — magasabb arányt képviseltek. — A tulajdonviszonyok átalakulása eredményeképpen teljesen átrendeződött az alkalmazottakat foglalkoztató állami és a magánszféra nemzetgazdasági ágak szerinti struktúrája. Az állami szférában egyre inkább meghatározóvá válik az állam 15