1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások a lakás komfortossága, felszereltsége szerint
sem érte el az összes háztartás kétharmadát. A tíz év alatti aránynövekedés meghaladta a 19 százalékpontot, ami mintegy évi 2 százalékpontos javulást jelent. 1990 után azonban a hálózati, illetve a házi vízvezetékkel ellátott lakásban lakó háztartások hányada éves átlagban alig több mint fél százalékponttal emelkedett. Mindez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg Magyarországon valamivel több mint 420 ezer olyan háztartás van, amelynek lakásában sem hálózati, sem házi vízvezeték nincs (1990-ben számuk még megközelítette a 600 ezret ). A háztartások a lakás vízellátása szerint, 1980-1996 A megfelelő típusú háztartások százalékában A lakás vízellátása Összesen Családháztartás összesen Egy családból álló háztartás Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen Ebből: egyedül álló A lakás vízellátása Összesen Családháztartás összesen együtt házas* páros egy szülő gyermekes Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen Ebből: egyedül álló A lakás vízellátása Összesen Családháztartás összesen együtt családok Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen Ebből: egyedül álló 1980 Vízvezetékkel a lakásban b ) 65,7 68,0 68,2 68,8 63,4 64,3 58,0 57,2 1990 Vízvezetékkel a lakásban 84,9 88,2 88,2 88,8 85,0 86,8 76,6 75,7 Ebből: hálózati vízvezetékkel 79,5 81,9 82,2 82,4 80,7 75,9 73,2 72,3 1996 Vízvezetékkel a lakásban 89,1 91,9 92,0 92,4 89,4 90,6 82,1 81,7 Ebből: hálózati vízvezetékkel 86,7 89,3 89,4 89,7 87,5 87,7 80,4 80,1 a) Az élettársi kapcsolatokkal együtt. b) Az egyéb lakóegységben lakó háztartásokkal együtt. Budapesten a háztartások csaknem teljes egészében hálózati vízvezetékkel ellátott lakásokban élnek, arányuk 99 százalék. Szintén magas ez az arány a megyei jogú városokban is (95 százalék), míg a többi településen a vezetékes vízzel való ellátottság nem tekinthető általánosnak: a kisebb városokban a háztartásoknak csak 87, a községekben pedig csupán 75 százaléka él hálózati vízvezetékkel ellátott lakásban. Vízvezetékkel ellátott lakásban a legnagyobb arányban a lakásban egyedül lakó házaspáros családok élnek, arányuk 92 százalék, ennél 3 százalékponttal alacsonyabb az egyszülős családok alkotta háztartások részesedése. Nincs ekkora eltérés akkor, ha csak a hálózati vízvezetéket tekintjük: az előbbiek 90 százalékos arányával szemben az utóbbiak közel 87-88 százalékos hányada áll. Mint a lakáskörülmények vizsgálatakor oly sokszor, most is a nem családháztartások helyzete a legkedvezőtlenebb, alig több mint négyötödük lakásában van vízvezeték, a hálózati vízvezetékkel ellátott lakásban élők hányada pedig 80 százalék. Még ennél is kb. 1 százalékponttal alacsonyabb arányok figyelhetők meg az egyedülállók körében. Mivel a fővárosban gyakorlatilag általánosnak tekinthető a lakásba bevezetett vezetékes víz, így nincs is érzékelhető eltérés az ilyen lakásban lakó háztartások típusa szerint. Vidéken - különösen a falvakban - azonban a háztartás típusa egyben meghatározza az ellátottság fokát is. A városokban és a községekben egyaránt az egyedül lakó házaspárok lakásai a hálózati vízvezetékkel leginkább ellátottak: a megyei jogú városokban arányuk meghaladja a 96 százalékot, a többi városban is 90 százalék feletti, és a községekben is több mint négyötödükbe van bekötve a hálózati vízvezeték. Az egyszülős családok lakásainak ellátottsága ennél alacsonyabb, a városokban valamelyest (a megyei jogú városokban 1, a többi városban 3 százalékponttal), a falvakban nagyobb mértékben (9 százalékponttal) marad el a házaspárokétól. 34
