1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások lakáshasználati jogcíme

így is itt a legmagasabb, 22 százalék a nem saját tulajdonú lakásban élőké. Budapesten a háztartások éppen egyötöde lakik főbérlőként (az önkormányzati tulajdonú lakásban lakók aránya 15-16 százalék). A vidéki városokban a tulajdonosként lakó háztartások hányada közel 89, de ezen belül a megyei jogú városokban csak 86 százalék, míg a többi városban meghaladja a kilenctizedes arányt. Ennek megfelelően a megyei jogú városokban a lakást főbérlőként használó háztartások aránya 12-13 százalék. Ugyanez az arány a közepes és a kisebb városokban együttesen 8, a falvakban 3 százalék. (Önkormányzattól bérelt lakásban a megyei jogú városokban a háztartásoknak 8, a többi városban 4, a községekben pedig csupán 1 százaléka él.) Tulajdonosként a legnagyobb arányban a többcsaládos háztartások (95 százalék) és az egy házaspáros család alkotta háztartások (91 százalék) élnek. A tulajdonosi jogcímen lakó háztartások aránya minden háztartástípusban a fővárosban a legalacsonyabb, sehol sem éri el a 84 százalékot, sőt az egyszemélyes háztartások között a háromnegyedes, a többi nem családháztartás között pedig a héttizedes arányt sem. A legnagyobb településtípusonkénti eltérés a lakáshasználati jogcímben éppen ez utóbbi háztartástípusban figyelhető meg: a fővárosi 69 százalékos részesedésükkel szemben a községekben a lakást tulajdonosként használó, családot nem alkotó többszemélyes háztartások hányada 98 százalék. Alacsony a tulajdonosi jogcímen lakó háztartások aránya az egyszülős családok képezte háztartásoknál, különösen Budapesten, ahol részesedésük mindössze 77 százalék. Ennek megfelelően magas a főbérlőként élők hányada (országosan 14, a fővárosban 22 százalék). Itt a legalacsonyabb a községi tulajdonosi arány is, amely azonban még így is 95 százalékot tesz ki. A nagyobb városokban, így a fővárosban és a megyei jogú városokban, az egyszülős családok laknak nagyobb arányban tulajdonosként, a kisebb településeken ez a tendencia megfordul. Különösen a nem megyei jogú városokban az egyszemélyes háztartások tulajdonosi aránya lényegesen, csaknem 5 százalékponttal meghaladja az egyszülős családokét. A főbérlőként lakó egyedülállók (egyszemélyes háztartások) aránya minden településtípusban elmarad az egycsaládos háztartásokétól, kivéve a fővárost, ahol arányuk lényegében megegyezik. A fővárosban és a nagyobb városokban az állami lakásépítés aránya az 1980-as évek végéig lényegesen meghaladta a magánlakás-építését. Ezzel, illetve az akkori lakáselosztási politikával összefüggésben magas volt az önkormányzati (tanácsi) bérlakásban élő háztartások aránya, s a többi településhez képest alacsony a tulajdonosként lakóké. A korösszetételben eltérés főleg az egyedülálló és az egyszülős családok viszonylatában hat, az utóbbiak többsége ugyanis idősebb korösszetétele miatt még az állami lakásépítések elterjedése előtt vált lakástulajdonossá, így őket kevésbé érintették az abból eredő hatások. A tulajdonosi és a föb ér le ti jogcím e n lakó háztartások aránya, településtípusonként Százalék Tulajdonos Főbérlő vagy vagy rokona rokona 24