A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - A) A háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele

magasabb, ahol a férfi fizikai, a nő szellemi foglalkozású, valamint ott, ahol mindketten fizikai foglalkozást folytatnak. 9. tábla A házastársak és az élettársak legmagasabb iskolai végzettsége tevékenységük jellege szerint A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységének jellege Összesen A férj (férfi élettárs) A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységének jellege Összesen legfeljebb alsófokú középfokú felsőfokú A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységének jellege Összesen iskolai végzettségű, a feleség (nő élettárs) legmagasabb iskolai végzettsége A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységének jellege Összesen legfeljebb alapfokú középfokú felsőfokú legfeljebb alapfokú középfokú felsőfokú legfeljebb alapfokú középfokú felsőfokú A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységének jellege Összesen iskola Házaspár mindkettő fizikai 100,0 20,0 7,9 0,1 25,4 44,5 0,6 0,2 1,1 0,3 csak a férfi fizikai 100,0 3,0 9,5 0,7 6,1 61,7 14,9 0,1 1,7 2,3 csak a nő fizikai 100,0 3,1 1,7 19,1 48,7 0,5 2,9 18,3 5,6 mindkettő szellemi 100,0 0,4 0,8 0,2 1,7 25,5 10,0 0,6 18,2 42,6 Együtt 100,0 8,5 5,9 0,3 12,6 44,1 7,4 0,5 7,3 13,5 Élettársi kapcsolat mindkettő fizikai 100,0 20,5 10,9 0,3 30,3 35,7 0,3 0,3 1,6 0,2 csak a férfi fizikai 100,0 3,4 13,9 1,3 7,8 58,6 10,7 2,7 1,6 csak a nő fizikai 100,0 3,3 1,2 17,7 50,4 1,0 3,8 21,3 1,3 mindkettő szellemi 100,0 0,8 0,7 0,4 0,7 34,4 6,8 0,4 23,3 32,6 Együtt 100,0 10,5 8,8 0,6 17,0 42,4 4,5 0,5 7,9 7,7 Magyarországon az élettársi kapcsolatban élők iskolai végzettsége eltér az észak- és nyugat-európaiakétól, nálunk ez az életforma kezdetben a kevésbé iskolázott rétegek körében terjedt el, a magasabb képzett népesség körében csak később alakult ki jelentősebb számban. Mindkét családtípusban a homogén

9 iskolai végzettségűek képviselik a döntő hányadot, függetlenül a párok által végzett tevékenység jellegétől. Arányuk mindegyik kategóriában ötven százalék feletti. Az élettársi kapcsolatok körében a házaspárokénál magasabb azoknak a párkapcsolatoknak az aránya, ahol a férfi az iskolázottabb, s ugyanez a helyzet ott is, ahol a férfi iskolai végzettsége elmarad a társáétól. A fizikai foglalkozású férfi és szellemi dolgozó nő összetételű házaspároknál viszonylag magas a férjénél iskolázottabb feleségek alkotta családok aránya, a többi kategóriában pedig inkább a férj magasabb iskolai végzettsége jellemző. A kvalifikáltabb munkakörökben dolgozók aránya az iskolázottsági szint emelkedésével párhuzamosan nő. Míg az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező párok döntő többsége csak fizikai munkakörben tud elhelyezkedni, addig a magasabb képzettségűek könnyebben jutnak szellemi munkához. A diplomások alkotta párkapcsolatban élők magasabb presztízsű munkakörökben dolgoznak. Közöttük a vezetői beosztásúak, illetve a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő szellemi foglalkozásúakból álló, alkalmazottként dolgozó párok aránya közel 60 százalék. 9 Azonos szintű (alap-, közép-, felsőfokú) iskolai végzettséggel rendelkezők. Egyaránt az alapfokú iskolai végzettségűek közé soroltuk azokat, akiknek a legmagasabb végzettsége az általános iskola 8. osztálya, valamint - alacsony gyakoriságuk miatt - azokat is, akik ennél alacsonyabb iskolai végzettséget szereztek. 43