A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési sémák - Sémák, 1949-1990

- a szellemi foglakozású alkalmazottak magukba foglalják (a közvetlen termelésirányítók kivételével) = a középiskolai vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű beosztott szakalkalmazottakat, szabadfoglalkozásúakat, és = iskolai végzettségtől függetlenül a beosztott ügyviteli dolgozókat; - a kistermelők közé tartoznak = a mezőgazdasági foglalkozású önállók és segítő családtagjaik, = az ipari, építőipari, közlekedési és távközlési, kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltatási fizikai foglalkozású önállók és segítő családtagjaik, valamint = a mezőgazdasági kisegítő gazdaságban dolgozó segítő családtagok. Az 1984. évi, a háztartások és a családok réteghelyzetét vizsgáló csoportosítási rendszer a háztartás, illetve a család minden tagjának - az előbbiek szerint megállapított - rétegtagozódását figyelembe vette, de különbséget tett aszerint, hogy a háztartásban, illetve a családban milyen gazdasági aktivitású személyek élnek. A mikroközösségeket eszerint két nagy csoportra osztotta: egyrészt az „aktív keresős háztartások, családok", másrészt az „aktív kereső nélküli háztartások, családok" csoportjára. Az aktív keresős háztartásokat, családokat tovább bontották „csak aktív keresővel rendelkező háztartások, családok" és „aktív és inaktív keresővel rendelkező háztartások, családok" csoportjára. Minden csoporton belül elkülönítették a homogén és a heterogén társadalmi-foglalkozási összetételű közösségeket. Homogén összetételű háztartásoknak, családoknak azokat tekintették, amelyekben az aktív és az inaktív kereső háztartás-, illetve családtagok foglalkozási jellemzőik alapján ugyanazon az osztály- és rétegcsoportba tartoztak. Ennek megfelelően a heterogén összetételű háztartásokat, családokat azok a háztartások, családok alkották, amelyek aktív és inaktív kereső tagjainak az osztály- és réteghelyzete eltérő volt. Az 1984. évi mikrocenzus adatfeldolgozásaiban a háztartások és a családok osztály- és rétegtagozódás szerinti összetétele tehát a következők szerint alakult: Homogén összetételű háztartások, családok munkás nagyüzemi paraszt értelmiség szellemi foglalkozású alkalmazott kistermelő Heterogén összetételű háztartások, családok munkás és nagyüzemi paraszt munkás és értelmiség munkás és szellemi foglalkozású alkalmazott munkás, értelmiség és szellemi foglalkozású alkalmazott nagyüzemi paraszt és értelmiség nagyüzemi paraszt és szellemi foglalkozású alkalmazott nagyüzemi paraszt, értelmiség és szellemi foglalkozású alkalmazott értelmiség és szellemi foglalkozású alkalmazott munkás, nagyüzemi paraszt, értelmiség és/vagy szellemi foglalkozású alkalmazott egyéb összetételű A háztartások és a családok rétegtagozódásának népszámlálási adatokon alapuló vizsgálatában gyökeres változásokat hozott a legutóbbi, 1990. évi népszámlálás. A változás lényege, hogy a csoportosítás nemcsak a foglalkozási információk különböző ismérveit vette figyelembe, 23