A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési sémák - Sémák, 1949-1990

Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag Önálló, segítő családtag Szellemi foglalkozású Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag Inaktív kereső Mezőgazdasági fizika i foglalkozás ú Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Bár a népszámlálási típusú adatfelvételek már eddig is lehetőséget adtak a háztartások és a családok rétegződését bemutató adatközlésekre, az adatok közzététele minden esetben a háztartás-, illetve a családfő réteghelyzete alapján történt, s nem volt ez másképpen az 1980. évi népszámlálás alkalmával sem. Az 1980. évi népszámlálásnál alkalmazott rétegződési sémát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2/1975. (V. 3.) KSH rendelkezése szabályozta. A rendelkezés meghatározta mindazokat az osztály- és rétegcsoportokat, amelyeket a társadalom rétegstruktúrájának a vizsgálatakor kötelezően figyelembe kellett venni. A séma az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerre, valamint a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerére épült és a következő csoportosítást tartalmazta: - munkásosztályhoz tartozók, - szövetkezeti parasztsághoz tartozók, - nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak, - kisárutermelők, kiskereskedők. E csoportosítás a fizikai foglalkozásúak két nagy csoportját (munkásosztályhoz tartozók, szövetkezeti parasztsághoz tartozók) tekintve nem a ténylegesen végzett tevékenységet, hanem alapvetően a munkáltató gazdasági szektorok szerinti besorolását tükrözte. A munkásosztályhoz tartozók csoportja magába foglalt minden olyan fizikai foglalkozású személyt, aki nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben, mezőgazdasági szakszövetkezetben dolgozott (az önálló foglalkozásúak és a kiskereskedők kivételével), függetlenül attól, hogy mezőgazdasági vagy más jellegű tevékenységet végzett. Ugyanígy a szövetkezeti parasztsághoz tartozók esetében sem tettek különbséget a nem mezőgazdasági és a mezőgazdasági foglalkozásúak között, a besoroláskor csupán az számított, hogy a munkáltató mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet volt. A személyek rétegtagozódásának vizsgálatakor ugyanazt a módszert alkalmazták, mint a megelőző népszámlálásoknál, azzal a kiegészítéssel, hogy az időközben bevezetett gyermekgondozási segélyt igénybevevők esetében az azt megelőző tevékenységet vették figyelembe. Ez volt az első olyan népszámlálás, amikor a háztartások és a családok rétegcsoportok szerinti tagozódását nem csupán a háztartásfő, illetve a családfő réteghelyzete alapján vizsgálták, hanem a háztartás, illetve a család összes tagjának a rétegjellemzője alapján, azok figyelembevételével határozták meg. (A személyek osztály- és rétegtagozódás szerinti alapkategóriát tovább bontották, de ezt a háztartások és a családok rétegződésének a vizsgálatához nem használták fel.) E kategóriák kialakítása a háztartás-, illetve családtagok osztály- és réteghelyzetének az egyszerű kombinációjával készült. A csoportosítások az alábbi kategóriákat foglalták magukba: 21