1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

A városokban lakó aktív keresők egyötöde nem talált a lakóhelyén munkát. A lakóhelyükről eljárók többsége ugyanabban a megyében dolgozik, mint ahol lakik, a megyehatárokon túlra ingázók 58 százaléka Budapestre jár. A községekben lakó aktív keresők nagyobb része (53 százaléka) nem ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol lakik. A saját megyéjükön belül ingázók 32 százaléka a megyeszékhelyen, 41 százaléka megyéje valamelyik városában talált munkát. Az eljárók közül együttesen 22 százaléknak van községi munkahelye, közel háromötödük megyeszékhelyen lévő vagy városi munkahelyre jár, 17 százalék pedig a fővárosba. A helyben lakó aktív keresők munkahely szerint, településtípusonként, 1996 A lakóhely településtípusa Aktív kereső összesen Lakóhelyén dolgozó Más településre eljáró (százalékban) A lakóhely településtípusa Aktív kereső összesen Lakóhelyén dolgozó együtt= 100,0 Budapestre megyeszékhelyre városba községbe változó településre külföldre Budapest 707 545 664 238 43 307 _ 2,9 27,5 30,3 39,3 _ Megyeszékhely 675 734 630 099 45 635 7,3 2,8 27,4 47,9 14,2 0,5 Város 947 856 759 319 188 537 25,4 19,6 20,0 29,0 5,1 1,0 Község 1 152 533 544 423 608 110 16,7 24,8 34,0 22,1 2,3 0,1 Összesen 3 483 668 2 598 079 885 589 17,3 21,5 30,3 25,3 5,3 0,3 Az eljárók és a bejárók számából adódó ingázási különbözet mind a fővárosban, mind a megyeszékhelyeken, mind a többi városban pozitív, a községeknek viszont jelentős a munkaerővesztesége. Budapest 110 ezres, a megyeszékhelyek 145 ezres, a nem megyeszékhely városok 80 ezres munkaerő-nyeresége a községek 384 ezres munkaerő-leadásából származik. 5) A MEZŐGAZDASÁG HATÁSA A RÉGIÓK FOGLALKOZTATÁSÁRA 5.1) A mezőgazdaságban aktív keresőként dolgozók A mezőgazdaság aktív keresőinek száma és aránya Magyarországon huzamosabb idő óta csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés már az 1980-as években is jelentős volt, az 1990 utáni időszakban pedig igen nagy mértékben felgyorsult. 1980-ban a mezőgazdaság aktív keresőinek állománya még megközelítette az 1 milliót, ami a teljes magyar nemzetgazdaságban aktív keresőként dolgozóknak közel egyötödét (18,9 százalék) jelentette. 1990-re ez a szám kereken 700 ezerre (15,5 százalék) esett vissza, majd a következő hat évben számuk a kétötödére 279 ezerre (8,0 százalék) süllyedt. A gazdasági aktivitás alakulásával kapcsolatban hangsúlyoztuk, hogy - főleg az utóbbi időszakban - az aktív keresők számának csökkenése a nemzetgazdaság egészét is jellemezte, a munkanélküliség tömegessé válása mellett ugyanis sokan a gazdaságilag inaktívak csoportjába kerültek át, vagyis kiléptek a munkaerőpiacról. Az említett arányok ugyanakkor arra utalnak, hogy a mezőgazdaságot e folyamat az átlagosnál sokkal mélyebben érintette. A kedvezőtlen 73