1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 4) A térbeli mozgás régión belül és kívül

A lakóhelyén dolgozó és a naponta ingázó aktív keresők korcsoport szerinti megoszlása, 1990, 1996 Százalék Megnevezés Összesen 14-29 30-39 40-49 50-54 55-59 60-X 1990 Lakóhelyén dolgozó 100,0 25,0 32,0 28,1 10,1 4,2 0,7 Naponta ingázó 100,0 33,9 29,7 23,4 8,7 4,1 0,2 Aktív kereső összesen 100,0 27,2 31,4 26,9 9,7 4,2 0,6 Naponta ingázó az összes aktív kereső százalékában 25,3 31,5 23,9 22,0 22,7 25,2 10,1 1996 Lakóhelyén dolgozó 100,0 26,1 26,1 33,8 10,3 3,1 0,6 Naponta ingázó 100,0 35,5 26,8 27,8 7,3 2,5 0,1 Aktív kereső összesen 100,0 28,5 26,3 32,3 9,5 3,0 0,5 Naponta ingázó az összes aktív kereső százalékában 25,4 31,7 26,0 21,9 19,6 21,2 7,9 Ajz aktív keresők összességét jellemző tendenciának megfelelően az ingázók körében is jelentősen csökkent az alapfokúnál magasabb iskolázottsággal nem rendelkezők hányada. Bár a középiskolai végzettségű és a diplomás aktív keresők között is emelkedett a lakóhelyüktől eltérő településen dolgozók aránya, az ingázók iskolázottsági szintje továbbra is kissé alacsonyabb, mint az aktív keresőké általában. A lakóhelyén dolgozó és a naponta ingázó aktív keresők megoszlása befejezett iskolai végzettség szerint, 1990,1996 Százalék Megnevezés Összesen Általános iskola Befejezett Megnevezés Összesen 8. osztálynál alacsonyabb 8. osztály középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola felsőfokú iskola 1990 Lakóhelyén dolgozó 100,0 4,7 32,4 22,3 26,5 14,0 Naponta ingázó 100,0 6,7 36,3 30,3 19,7 7,1 Aktív kereső összesen 100,0 5,2 33,4 24,4 24,8 12,3 Naponta ingázó az összes aktív kereső százalékában 25,3 32,3 27,5 31,5 20,1 14,6 1996 Lakóhelyén dolgozó 100,0 1,1 19,3 28,1 32,8 18,8 Naponta ingázó 100,0 1,1 23,0 37,8 27,0 11,1 Aktív kereső összesen 100,0 1,1 20,2 30,6 31,3 16,8 Naponta ingázó az összes aktív kereső százalékában 25,4 25,9 28,9 31,5 22,0 16,7 A naponta ingázók nemenkénti összetétele az egyes régiókon belül sem változott lényegesen. Néhány régióban a férfiak aránya csökkent, különösen igaz ez Észak-Magyarországra, ahol ez a mutató 43 százalékról 38 százalékra esett vissza. A magyarázat abban keresendő, hogy ebben a térségben főleg olyan munkahelyek szűntek meg (ld. nehézipar), ahol a férfiak foglalkoztatása volt a jellemző. 60