1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

Az átalakulás, a magánosítás folyamata az 1990-es évek első felében érdemi változást hozott, úgy hogy a mikrocenzus időpontjában a magánszféra alkalmazottainak részaránya általában már meghaladta az állami alkalmazottakét. Régiónként ugyanakkor meglehetősen jelentős különbségek adódtak. Az alkalmazottakat tekintve a régiók között a nyugat-dunántúli régió aktív keresői dolgoztak a legmagasabb arányban a magánszférában és ezen a területen találtak leginkább munkát a vegyes tulajdonú munkáltatóknál. Az észak-magyarországi régióban viszont az állami szférában dolgozó alkalmazottak aránya a legmagasabbak közé tartozott, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy — az átalakulási folyamat jelentős előrehaladása ellenére — ebben a régióban a hagyományos gazdálkodó szervezetek inkább jelen vannak, mint az ország egyéb térségeiben. Hasonlóan jelentős az állami szféra alkalmazottainak a hányada a központi régióban is, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy az állami feladatok ellátása döntően a régió karakterét meghatározó fővárosban összpontosul. Az alkalmazottként dolgozó aktív keresők a munkáltató tulajdoni jellege és régiók szerint, 1996 Százalék Régió Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Régió tulajdonú munkáltatónál dolgozó, az összes alkalmazott százalékában tulajdonú munkáltatónál dolgozó Közép-Magyarország 45,5 2,0 34,5 12,4 32,6 13,6 32,0 24,1 Közép-Dunántúl 38,9 3,8 33,2 20,0 10,8 10,1 11,9 15,1 Nyugat-Dunántúl 34,6 5,3 34,1 24,5 9,4 13,6 12,0 18,0 Dél-Dunántúl 43,1 7,6 31,8 13,6 9,4 15,8 9,0 8,0 Észak-Magyarország 45,2 4,6 28,2 17,1 12,2 11,7 9,8 12,5 Észak-Alföld 43,5 5,4 32,0 15,4 13,1 15,6 12,5 12,6 Dél-Alföld 42,4 7,0 33,4 12,1 12,6 19,6 12,8 9,7 Ország összesen 42,6 4,5 32,9 15,7 100,0 100,0 100,0 100,0 Amennyiben az aktív keresők tulajdoni jelleg és foglalkozási viszony szerinti összetételét régiókon belül (megyék és településtípusok szerint) is megvizsgáljuk, további megállapításokat is tehetünk. Az egyes megyék sajátos helyzete folytán ugyanis a magánosítás mértékében régión belüli eltérések is adódhatnak. A Dél-Alföldön például a magánszektor súlyaránya tekintetében kiemelkedő Bács-Kiskun megye helyzete. Észak-Magyarországon Heves megyében a magánszféra hányada — ellentétben a régió két másik megyéjével — megközelíti az országos átlagot. Az alkalmazásban állók — mint jeleztük — mindenütt az aktív keresők nagy többségét alkotják. E többség helyenként az átlagos mértéket is meghaladja. Az 1996. évi adatok szerint például Észak-Magyarország városaiban (nem számítva a megyeszékhelyeket) az aktív keresőknek csaknem kilenctized részét az alkalmazásban állók alkották. 57