1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

Az egyes régiókhoz tartozó megyeszékhelyek foglalkozási struktúrájában is vannak különbségek, különösen, ha a dunántúli régiókat hasonlítjuk össze. A nyugat- és középdunántúli régió megyeszékhelyein az aktív keresők 30 százalék körüli aránya tartozott az ipari, építőipari és gépkezelői foglalkozásúak közé (hetedik, nyolcadik főcsoport), a dél-dunántúli régióban viszont ez az arány csak 23 százalék volt. Ebben a tekintetben az előbbi két dunántúli régió megyeszékhelyei a dél-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióba tartozó megyeszékhelyektől is különböztek, mert ott a hetedik és nyolcadik főcsoportba tartozó aktív keresők aránya — kissé alacsonyabb — 26 százalék körüli. Az észak- és dél-alföldi régió városaiban már — a többi régió városaihoz képest — viszonylag jelentős arányban voltak találhatók mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők (hatodik főcsoport). A községek esetében ez még inkább igaz, de feltűnő, hogy ebből a szempontból szintén jelentős volt a dél-dunántúli régióban levő községek aktív keresői között a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya (10 százalék). Összefoglalóan a régiók közötti foglalkozási szerkezet különbségeiről azt lehet mondani, hogy Dunántúlon a nyugat- és közép-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási összetétele mutat nagy hasonlóságot, viszont a dél-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrája a mezőgazdasági jellegű régiókhoz (észak- és dél-alföldi régiók) hasonlít. Némileg meglepő módon az elmaradott térségnek tartott Észak-Magyarország aktív keresőinek foglalkozási összetétele néhány elemében — pl. a mezőgazdasági foglalkozásúak alacsony, a szellemi, illetve ipari, építőipari, gépkezelői foglalkozásúak magas aránya — inkább a nyugat-, illetve a közép-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrájához hasonlít. A középmagyarországi régió különlegesnek mondható helyzetéről fentebb már említést tettünk. A régiókon belüli közigazgatási egységeket vizsgálva a foglalkozás vonatkozásában is főként Közép-Magyarországra kell felhívni a figyelmet, ahol Budapest és Pest megye között lényeges differenciák állapíthatók meg. A vezetők és az értelmiség (1. és 2. főcsoportba tartozók) aránya a fővárosban közel kétszer akkora, mint Pest megyében, de Budapesten a többi szellemi réteg részvétele az aktív kereső tevékenységben szintén viszonylag nagyobb mértékű. Budapest aktív keresőinek több mint fele (55,3 százaléka), Pest megye aktív keresőinek csak valamivel több mint egyharmada (34,5 százaléka) folytat szellemi tevékenységet. A fizikai dolgozók ennek megfelelően Budapesten kisebbséget, Pest megyében többséget alkotnak. A mezőgazdasági fizikaiak Pest megyében is jelentéktelen aránya (2,3 százalék) a fővárosban teljesen elhanyagolható (0,2 százalék). Lényeges a különbség a segédmunkásoknál, akik Pest megyében a dolgozók több mint egytizedét (10,4 százalékát) jelentik, míg Budapesten hányaduk csak 5,7 százalékot tesz ki. Az értelmiség aránya általában kiemelkedik azokban a megyékben, ahol a megye székhelye egyúttal jelentősebb regionális központnak is tekinthető, és emellett - hagyományosan egyetemi város, a megfelelő oktatási-kulturális háttérrel. Ez vonatkozik például DélDunántúlon Baranya megyére (Pécs), Dél-Alföldön Csongrád megyére (Szeged), ÉszakAlföldön Hajdú-Bihar megyére (Debrecen). E megyékben az egyéb szellemi rétegek is az átlagot némileg meghaladó súlyaránnyal szerepelnek. A fizikai dolgozók körében főleg Somogy megyében (Dél-Dunántúl) érdemel említést a szolgáltatási tevékenységet végzők viszonylag magas aránya, amely bizonyosan összefüggésbe hozható a már említett idegenforgalmi jelleggel. Az ipari-építőipari fizikai dolgozók napjainkban leginkább Vas megyében (Nyugat-Dunántúl) és Komárom-Esztergom megyében (KözépDunántúl) alkotnak jelentős csoportot. E területeken mindenképpen számolni lehet az újabb tőkebefektetések hatásával. Az ipari és építőipari munkásság szerepe ezzel szemben BorsodAbaúj-Zemplén megyében, amely korábban az ország egyik legerősebben iparosított (nehézipari jellegű) körzetének számított, jelenleg kisebb, mint az előbb említett megyékben. 54