1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

Az aktív keresők foglalkozási főcsoport és településtípus szerint, 1980—1996 Százalék Településtípus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0. Településtípus foglalkozási főcsoport aktív keresői az összes aktív kereső százalékában 1980 Megyeszékhely 8,6 10,6 13,1 9,2 8,4 1,3 27,1 11,0 10,6 Többi város 7,0 6,4 8,6 6,6 8,2 4,6 30,0 14,2 14,5 Község 4,5 3,3 4,7 4,2 7,2 10,6 28,9 16,2 20,4 Összesen 6,8 7,6 9,4 6,8 7,7 5,4 28,1 13,3 14,9 1990 Megyeszékhely 9,3 11,8 14,5 7,6 9,0 1,3 24,3 10,2 8,7 3,3 Többi város 7,6 7,5 10,3 6,0 8,9 3,8 28,5 13,7 11,3 2,4 Község 5,1 4,1 6,7 4,5 8,0 7,7 30,1 16,8 15,4 1,6 Összesen 7,6 8,5 10,9 6,1 8,6 4,0 27,1 13,0 11,5 2,5 1996 Megyeszékhely 8,2 15,7 17,7 7,1 15,1 0,9 19,4 7,9 5,9 2,2 Többi város 20 000-X fő 6,6 11,8 14,2 6,5 16,0 2,6 22,9 10,7 7,1 1,6 X-19 999 fő 5,6 9,1 12,0 5,2 16,1 4,2 25,0 12,7 8,8 1,4 Együtt 6,1 10,4 13,1 5,8 16,0 3,4 24,0 11,7 8,0 1,5 Község 10 000-X fő 3,4 6,9 12,6 8,5 18,0 1,8 30,1 8,6 9,2 1,0 5 000-9 999 fő 4,1 7,7 11,4 5,3 15,8 4,1 26,7 12,4 11,2 1,3 1 000^1 999 fő 3,8 5,5 9,0 4,3 14,3 7,9 26,3 15,4 12,1 1,3 X- 999 fő 3,7 4,6 7,2 3,8 13,2 8,6 27,2 18,4 12,2 1,1 Együtt 3,8 5,8 9,2 4,6 14,5 7,2 26,7 15,1 11,8 1,3 Összesen 6,2 11,6 14,0 6,2 15,1 3,5 22,5 10,9 8,4 1,6 A fentebb már bemutatott országos tendenciák lényegében mindegyik településtípusnál jelentkeztek. A megyeszékhelyeken megnőtt a már korábban is jelentős arányban kimutatott kvalifikált értelmiség (második főcsoport) szerepe, a többi város aktív keresői között 1996-ban már közel 20 százalék volt az egyéb szellemi és adminisztratív foglalkozásúak (harmadik, negyedik főcsoport) aránya, továbbá e településkategóriában a legnagyobb (16 százalék) a fizikai jellegű szolgáltatási foglalkozásúak (ötödik főcsoport) hányada. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős változások történtek a falu aktív keresőinek összetételében is. A változások fő iránya az volt, hogy 1980 és 1996 között a mezőgazdasági foglalkozásúak (hatodik főcsoport) aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent, ezzel párhuzamosan a szolgáltatási foglalkozásúak (ötödik főcsoport) hányada 7 százalékról 15 százalékra nőtt. Jelentősen visszaesett a mezőgazdasági segédmunkásokat is magába foglaló kilencedik főcsoportba tartozó aktív keresők aránya. Némileg meglepő módon kevésbé változott az ipari, építőipari és gépkezelői foglalkozásúak (hetedik és nyolcadik főcsoport) aránya. 1996-ra vonatkozóan adataink vannak arról, hogy a városok és községek körében a településnagyság-csoport szerinti elkülönítés alapján miképpen alakul az aktív keresők foglalkozási összetétele. Érthető módon akár városról, akár községről legyen szó, minél kisebb lakosságszámú települést vizsgálunk, annál nagyobb a mezőgazdasági, ipari, építőipari, általában a fizikai foglalkozásúak aránya. A legkisebb népességszámú falvakban az aktív keresők között e három foglalkozási főcsoportba (6.,7.,8.) tartozók aránya már meghaladta az 50 százalékot. A kisebb községek társadalmi életére befolyással bír, hogy alacsony az aktív keresők körében a vezetőket és kvalifikált értelmiségieket magába foglaló első és második főcsoport hányada. Az elmúlt időszak változásai tehát arra utalnak, hogy a falvakban élő aktív keresők összetételében továbbra is jelentős tényezőnek számít az ún. ipari munkásság; a mezőgazdasággal főhivatásszerűen foglalkozók aránya visszaesett, és az országos tendenciáknak megfe51