1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

A szolgáltatási jellegű ágakban dolgozó aktív keresők arányának alakulása, 1980-1996 Százalék Nemzetgazdasági ág 1980 1990 1996 1990. 1996. Nemzetgazdasági ág 1980 1990 1996 évi létszám az Nemzetgazdasági ág az összes aktív kereső százalékaban 1980. 1990. Nemzetgazdasági ág az összes aktív kereső százalékaban évi létszám százalékában Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása 8,9 10,3 13,4 103,3 100,7 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,2 2,4 3,2 95,6 102,4 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8,3 8,8 9,1 95,0 79,3 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai 0,6 1,0 2,3 148,9 172,9 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 2,8 3,4 3,9 109,1 88,3 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 3,9 5,5 7,5 128,5 103,8 Oktatás 4,9 6,0 8,7 110,1 110,5 Egészségügyi és szociális ellátás 3,7 5,2 6,4 124,5 94,4 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 4,6 4,0 5,0 77,6 94,6 Együtt 39,9 46,7 59,3 104,5 97,8 Az ágazati struktúra átalakulása és az ezzel összefüggésben áttekinthető főbb jellemzők változásának iránya arra vall, hogy a magyar nemzetgazdaság számos vonatkozásban jelentős lépést tett azon sajátosságok átvétele irányában, amelyek általában a fejlett piacgazdaságokban tekinthetők tipikusnak. A fejlődésnek ez a menete azonban nem egyenletes, és nem lehet mentes a feszültségektől. A problémákat, feszültségeket kifejezésre juttatja például az egyes régiók közötti távolság növekedése, térségek elmaradásának, leszakadásának veszélye. A foglalkozási struktúra elemzése lényegében megerősíti az előbbi következtetéseket. Ebben a tekintetben meghatározó jelentőségű tényező a szellemi foglalkozásúak arányának emelkedése. 1980-ban az aktív keresőknek 30 százaléka, 1990-ben egyharmada, 1996-ban 38 százaléka folytatott szellemi tevékenységet. A szellemi foglalkozásúak aránya tehát 1990 és 1996 között is tovább nőtt. E tendencia mögött nemcsak az iskolázottsági szint általános emelkedése húzódik meg, hanem az is, hogy az aktív keresők számának csökkenésében — 1996-ig — főleg a fizikai foglalkozásúak játszottak szerepet (a munkanélkülivé válás inkább ezt a réteget érintette). Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy az ország gazdasági szerkezetváltozásában pozitív elmozdulás tapasztalható abban az értelemben, hogy olyan gazdasági ágazatok, tevékenységek felé strukturálódott át a munkaerőpiac, amelyek inkább feltételezik a képzettebb munkaerő alkalmazását. Az 1990-től eltelt időszak további fejleménye, hogy az önálló foglalkozásúak és segítő családtagok között is jelentősen nőtt a szellemi foglalkozásúak aránya (az 1990. évi 9 százalékról az 1996. évi 28 százalékra). A foglalkoztatottsági struktúrában bekövetkezett változás megfelel annak a nemzetközi tendenciának, amely szerint a szellemi tevékenységet végzők egyre nagyobb szerepet kapnak a munkamegosztásban. 48