1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 2) Munkanélküliség

A munkanélküliséggel kapcsolatos témához fontos adalékkal szolgálhat, ha a munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások részarányának háztartástípus szerinti részletezését is áttekintjük. A háztartások háztartás-összetétel, gazdasági aktivitási összetétel és a munkanélküliség előfordulása szerint, 1990, 199

6 1990 1990 1996 1990 háztartások összesen ebből: háztartások munkanélkülivel háztartások összesen ebből: háztartások munkanélkülivel 1990 háztartások összesen eevütt az összes háztartás százalékában háztartások összesen egvütt az összes háztartás százalékában 1990 százalék az összes háztartás százalékában százalék az összes háztartás százalékában Egy családból álló háztartás házaspáros családok 1' 58,7 57,6 2,9 57,8 67,6 12,6 egy szülő gyermekes családok 10,6 16,6 4,7 10,4 14,5 15,0 Együtt 69,2 74,2 3,2 68,2 82,1 13,0 Két vagy több családból álló háztartás 2,6 5,8 6,7 3,0 7,4 26,0 Családháztartás összesen 71,8 80,0 3,3 71,2 89,5 13,6 Egyszemélyes háztartás 24,3 14,3 1,7 26,1 7,8 3,2 Egyéb összetételű háztartás 3,9 5,7 4,3 2,7 2,7 11,0 Nem családháztartás összesen 28,2 20,0 2,1 28,8 10,5 4,0 Összesen (3 889 532) (115 076) 3,0 (3 869 480) (417 974) 10,8 ^ Az élettársi kapcsolatokkal együtt. Főleg a korstruktúra kedvezőtlenebbé válásával fligg össze, hogy némileg emelkedett az egyszemélyes háztartások aránya, és kissé csökkent az egy családból álló háztartások hányada. (1996-ban az egyszemélyes háztartásokban élőknek jóval több mint fele — 58 százaléka — 60 éves és idősebb személy volt.) Az elmúlt hat év alatt viszont a munkanélkülieket magukba foglaló háztartások összetétele lényegesen megváltozott. Jelentősen megnőtt az egy családból álló háztartások közé tartozó házaspáros családok aránya, és lényegesen csökkent az egyszemélyes háztartások hányada. Némi emelkedést mutat ebben a körben azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben két vagy több család volt. Ezek a változások összefüggésben vannak azzal, hogy a munkanélküliség jelentős elterjedése miatt az átlagos családtípusnak tekinthető, egy családból álló háztartásba tartozó házaspáros családok egyre jobban érintetté váltak a munkanélkülivé válásban. Az előzőkben már jeleztük, hogy az 1990-ben mért munkanélküliségnek általános jellemzője volt, hogy főleg az alacsony iskolázottságú, elmaradott térségben élő lakosságot érintette, akik között jelentős volt azoknak az aránya, akik egyedül éltek. 1996-ra ez a helyzet megváltozott annyiban, hogy a munkanélküliség problémájával már kisebb vagy nagyobb mértékben a népesség minden rétegének szembesülnie kellett, miközben a területi differenciák továbbra is fennmaradtak. A háztartások ún. „munkanélküliségi rátája" alapján azonban kimutatható, hogy a munkanélküliség általi érintettség háztartástípusonként eléggé eltérő. A két vagy több családból álló háztartások között a legnagyobb a munkanélküliség által érintett háztartások hányada. Ez egyfelől annak tudható be, hogy főleg a munkanélküliség által jobban érintett, alacsonyabb iskolázottságú, falun élő lakosság él ilyen háztartásokban, másfelől viszont ezekben a háztartásokban rendszerint két vagy több aktív kereső is élt, miáltal a mun37