1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 1) Gazdasági aktivitás
A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség régiónként, településtípusonként, 1996 Százalék Régió, településtípus Összesen Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Régió, településtípus Összesen együtt foglalkoztatott munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Régió, településtípus Összesen együtt együtt ebből: aktív kereső munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Közép-Magyarország Budapest 100,0 42,0 38,6 37,3 3,4 58,0 8,0 többi város 100,0 41,7 38,0 37,3 3,7 58,3 8,9 község 100,0 40,3 36,1 35,6 4,2 59,7 10,5 Régió összesen 100,0 41,6 38,0 36,9 3,6 58,4 8,6 Közép-Dunántúl megyeszékhely 100,0 44,2 40,1 38,8 4,1 55,8 9,3 többi város 100,0 42,7 37,8 37,2 4,9 57,3 11,5 község 100,0 38,8 33,9 33,4 4,9 61,2 12,6 Régió összesen 100,0 41,3 36,6 35,9 4,7 58,7 11,5 Nyugat-Dunántúl megyeszékhely 100,0 46,5 43,3 42,6 3,2 53,5 6,8 többi város 100,0 46,0 43,0 41,9 3,1 54,0 6,7 község 100,0 41,3 37,0 36,6 4,3 58,7 10,4 Régió összesen 100,0 44,0 40,4 39,7 3,7 56,0 8,3 Dél-Dunántúl megyeszékhely 100,0 41,0 37,8 36,9 3,2 59,0 7,8 többi város 100,0 40,9 36,5 35,9 4,4 59,1 10,7 község 100,0 34,9 29,0 28,6 6,0 65,1 17,1 Régió összesen 100,0 38,1 33,4 32,7 4,8 61,9 12,6 Észak-Magyarország megyeszékhely 100,0 39,5 34,7 33,6 4,8 60,5 12,0 többi város 100,0 39,7 33,0 32,0 6,7 60,3 17,0 község 100,0 33,9 26,4 26,1 7,5 66,1 22,0 Régió összesen 100,0 36,7 30,0 29,3 6,7 63,3 18,2 Észak-Alföld megyeszékhely 100,0 41,8 36,3 35,7 5,5 58,2 13,2 többi város 100,0 37,1 31,5 30,9 5,6 62,9 15,2 község 100,0 31,4 24,0 23,4 7,4 68,6 23,5 Régió összesen 100,0 36,0 29,7 29,2 6,3 64,0 17,5 Dél-Alföld megyeszékhely 100,0 42,0 309,0 38,2 3,0 58,0 7,2 többi város 100,0 39,9 34,9 34,0 • 4,9 60,1 12,4 község 100,0 37,2 32,4 31,3 4,8 62,8 12,9 Régió összesen 100,0 39,4 35,0 34,1 4,4 60,6 11,2 Ország összesen 100,0 39,7 35,0 34,2 4,7 60,3 12,0 Ebből: megyeszékhely 100,0 42,4 38,3 37,5 4,0 57,6 9,5 többi város 100,0 40,7 35,8 35,0 4,9 59,3 12,0 község 100,0 36,6 30,9 30,4 5,7 63,4 15,5 A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatást régiókon belüli területi egységek szerint vizsgálva elsősorban a főváros különleges helyzetére kell utalni. Budapest helyzete mind a gazdasági aktivitás mértékét, mind a foglalkoztatottság szintjét és a viszonylag mérsékelt munkanélküliséget tekintve kedvezőnek mondható. Ezt a centrális szerepkör, az ezzel összeftiggő közlekedési adottságok, a viszonylag fejlett infrastruktúra önmagukban indokolják. Érthető, hogy a főváros a tőkebefektetések szempontjából is kedvező terepetjelent. 23