1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Napi ingázás

szellemi foglalkozások között is vannak olyan kategóriák, ahol az átlagnál magasabb az ingázók aránya. Ezek közé tartoznak például a közvetlen termelésirányítók, az ápolók, a szolgáltatási és kereskedelmi ügynökök (28 százalék), a technikusok (24 százalék). Az ingázási adatoknak nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása révén a fentiekhez hasonló következtetésekre juthatunk. Ennek megfelelően az ipari, építőipari nemzetgazdasági ágakra inkább jellemző, hogy ingázókat foglalkoztatnak, mint a mezőgazdasági és szolgáltatási szférára, ahol a szállítás, raktározás, posta és távközlés kivételével mindenütt az átlagosnál alacsonyabb az ingázó dolgozók hányada. Az 1980 és 1996 közötti változások is hasonlóak, mivel a mezőgazdaságban csökkent, az ipari, építőipari és egyes szolgáltatási jellegű nemzetgazdasági ágakban pedig kisebb-nagyobb mértékben nőtt az ingázók aránya. Az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján megállapítható, hogy a munkavégzés céljából történő napi ingázás továbbra is jelentős szerepet tölt be a magyarországi foglalkoztatottság alakulásában. A munkahelyek jelentős csökkenését nem követte a napi ingázás mértékének visszaesése, amelynek lehetséges magyarázata az lehet, hogy a lakosság munkahelye megtartása érdekében továbbra is — esetleg a korábbinál fokozottabb mértékben — vállalja az ingázással járó nehézségeket. A napi ingázást befolyásoló tényezőként még azt is meg lehet említeni, hogy az utóbbi évtizedekben különösen a nagyvárosok esetében megfigyelhető a városokból a környező településekre történő kivándorlás, és így a kiköltözők egy része a városban maradt munkahelyekre naponta jár be dolgozni. (Többek között ez okozhatja a kvalifikált értelmiségiek körében megnövekedett ingázást.) 62