1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat

egyes olyan tagállamok megfelelő mutatóinak értékéhez, amelyek felzárkózása az EU-n belül folyamatban van (Írország, Spanyolország). A gazdaságilag aktív népesség száma és aránya a teljes népességen belül, az Európai Unió néhány országában Ország Ev Aktív népesség, 1000 fő Aránya az össznépesség százalékában 100 gazdaságilag aktívra jutó gazdaságilag nem aktív Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Görögország Hollandia Írország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Magyarország Forrás: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv, 1995 (KSH Bp., 1996) 1994 3 880 56,7 107 1992 4 237 42,1 137 1994 2 777 77,2 87 1995 27 995 48,1 108 1995 5 212 60,8 103 1993 4 112 49,2 146 1994 7 184 68,6 114 1993 1 397 39,2 155 1995 39 486 58,9 107 1995 23 131 47,4 149 1995 4 574 42,4 136 1995 15 849 40,4 147 1995 4 320 48,9 104 1996 4 050 39,7 152 Nemzetgazdasági ág, ágazat Az elmúlt másfél évtized az aktív keresők nemzetgazdasági ág szerinti összetételében is gyökeres változásokat eredményezett. Az átalakulási folyamat ebben a vonatkozásban már az 1980-as évtized során is jelentősen előrehaladt. 1980—1990 között több mint egynegyedével csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott főállású aktív keresők száma, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottaké közel egyötöddel (373 ezer fővel) esett vissza, ugyanakkor több mint 90 ezer fővel (csaknem 5 százalékkal) emelkedett a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozó aktív keresők száma. Az 1990 óta végbement gazdasági folyamatok rendkívüli mértékben felgyorsították a már korábban is érvényesülő tendenciákat. A mezőgazdasági válság, az ipari termelés zuhanásszerű visszaesése újabb, igen jelentős állománycsökkenéssel járt együtt. A mezőgazdaság aktív keresőinek létszáma mintegy háromötöddel (420 ezer fővel) csökkent, az iparban és az építőiparban pedig 1996-ban az 1990. évi létszám kétharmadát foglalkoztatták. Az aktív keresők 1990—1996 közötti több mint egymilliós létszámcsökkenése szinte kizárólag (96 százalékban) a mezőgazdaságot és az ipart, építőipart terhelte, a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak száma csupán kevéssel több mint 2 százalékkal, 46 ezer fővel csökkent. Gyökeresen megváltoztak tehát az ágazati szerkezet arányai, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részesedése 1990-hez képest a felére esett vissza, az ipar és az építőipar részaránya 1990 óta több mint 5 százalékponttal, egyharmad alá csökkent, a szolgáltatási jellegű ágazatok esetében viszont jelentős aránynövekedés jelentkezett. Míg 1990-ben a tercier jellegű ágazatok az aktív keresők 47 százalékát kötötték le, 1996-ban már csaknem háromötödét. Az összevont struktúra alakulását az elmúlt másfél évtizedben a következő arányok szemléltetik. 24