1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Gazdasági aktivitás

A gazdaságilag nem aktív népesség másik jellegzetes csoportját a gyermekgondozási ellátásban részesülők jelentik, akik szinte teljes egészében a munkavállalási korú nők közül kerülnek ki. Az eltartottak zömét a fiatalabb korcsoportokban a nappali tagozatos tanulók alkotják, míg a nem tanuló (egyéb) eltartottak aránya a munkavállalási korú és idősebb népesség körében viszonylag jelentéktelen. A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség összevont korcsoport szerint Százalék Gazdasági aktivitás Összesen 0-13 14-29 30-49 50-54 55-59 60-X Gazdasági aktivitás Összesen éves Gazdaságilag aktív aktív kereső 34,2 gyes mellett dolgozó 0,1 nyugdíj, járadék mellett dolgozó 0,7 Foglalkoztatott együtt 35,0 munkanélküli 4,7 Gazdaságilag aktív együtt 39,7 Gazdaságilag nem aktív gyermekgondozási ellátásban részesülő 3,0 — 8,1 3,8 0,1 0,0 — nyugdíjas, járadékos 27,4 — 1,1 8,8 35,8 74,4 94,3 egyéb inaktív kereső 1,4 — 2,0 2,4 2,0 1,0 0,1 Inaktív kereső együtt 31,7 — 11,1 15,0 37,8 75,4 94,4 nappali tagozatos tanuló 16,2 51,8 31,3 0,1 — — — egyéb eltartott 12,4 48,2 8,2 5,0 4,4 2,4 3,0 Eltartott együtt 28,5 100,0 39,5 5,1 4,4 2,4 3,0 Gazdaságilag nem aktív együtt 60,3 100,0 50,6 20,1 42,3 77,7 97,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az említett módszer alapján végzett vizsgálat területi vonatkozásban is választ ad arra a kérdésre, hogy az aktív keresők számának és arányának jelentős csökkenésével összefüggésben a gazdasági aktivitás miként rendeződött át. A nyílt munkanélküliség — mint ismeretes — az 1980-as évtized végén jelent meg, és az 1990-es évek elején vált meghatározó tényezővé. Az átalakulás folyamán munkahelyüket elvesztő dolgozók nagy hányada, gyakorlatilag mindegyik régióban munkanélkülivé vált. A munkanélküliség azonban önmagában sehol sem "fedte le" a munkahelyek megszűnéséből adódó veszteséget. Az érintettek további jelentős része ugyanis — a helyi adottságoktól függően eltérő mértékben — a gazdaságilag nem aktív népességet gyarapította. Azon régiókban, ahol a munkaerőpiaci helyzet az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakult, az inaktív keresők népességen belüli aránya elérte, sőt meghaladta az aktív keresőkét. Ez vonatkozik a észak-alföldi és az észak-magyarországi régióra. 40,6 70,9 52,5 18,3 0,8 0,1 0,2 0,0 — — 0,1 0,4 1,2 2,9 1,7 40,8 71,5 53,8 21,2 2,5 8,6 8,4 3,9 1,1 — 49,4 79,9 57,7 22,3 2,5 22