1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)
HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK - A családok összetétele, legfontosabb jellemzői
gyermekével, míg azoké, ahol az apa él együtt a gyermekével, hasonló arányban csökkent. Jelenleg a családoknak 84 és fél százaléka alapul párkapcsolaton, és minden hatodik-hetedik családban csak az egyik szülő él együtt egy vagy több gyermekével. Tovább emelkedett az élettársi kapcsolatban élők száma és aránya. A házasságkötés nélkül együtt élő párok száma az 1990. évi 125 ezerről 1996-ra közel 180 ezerre, arányuk a házaspáros típusú családok között az 1990. évi 5 százalékról több mint 7 százalékra nőtt, úgy, hogy a növekedés nagyobbrészt az időszak vége felé következett be. Az élettársi kapcsolat a közvélemény szemében csak az elmúlt években vált elfogadott együttélési formává. A házaspárok családjaiban magasabb az átlagos gyermekszám, mint az élettársi kapcsolatokban. Száz élettársi kapcsolatra csak 85 gyermek jut, száz házaspárra pedig 103. Ennek alapvető oka, hogy az élettársi kapcsolatokban kevesebb gyermek születik, mint a házasságkötéssel létrejött együttélésekben. Az egyszülős családoknál a száz családra jutó gyermekszám természetszerűleg ennél magasabb (143), mivel az ilyen családok többsége egy korábbi házasság felbomlásával jön létre. Ez utóbbi átlagos gyermekszám lényegében független attól, hogy az apa vagy az anya él-e a gyermekkel vagy a gyermekekkel. Az egyszülős családok ilyen kiugróan magas gyermekszáma azonban részben strukturális kérdés is. Ha homogénebb összehasonlítást végzünk, vagyis az egyszülős családokat a kétszülős családoknak csak azzal a részével vetjük össze, amelyekben gyermek is van, akkor már látható, hogy a kétszülős családokban átlagosan több gyermek él: a száz kétszülős családra jutó átlagos gyermekszám (170) 27-tel haladja meg az egyszülős családok átlagos gyermekszámát. Az egygyermekes családok aránya az 1980-as években csekély mértékben csökkent, az utóbbi években viszont ismét emelkedésnek indult. Az összes családon belüli arányuk jelenleg - 1980-hoz hasonlóan - 34 százalék. A kétgyermekesek aránya a nyolcvanas években megnövekedett, 1990 óta viszont csekély mértékben csökkent (26 százalékra). Ugyanakkor kismértékben nőtt, 5 és fél százalék fölé emelkedett a háromgyermekes családok aránya, s némiképp (egy-két tized százalékkal) nőtt az ennél több gyermeket nevelő családoké is. Jelenleg a házastársi vagy élettársi kapcsolaton alapuló családok 39 százalékában nem él gyermek. A gyermek nélkül élő családok egy részében soha nem is élt gyermek. Gyermek nélküli a család azonban akkor is, ha a korábban ott élő egy vagy több gyermek házasságkötés, önállóvá válás stb. miatt a családból kivált. A gyermek nélkül élő családok aránya 1980 óta lényegében nem változott, míg a gyermekes családok megoszlásának alakulásában lényegében az összes családra jellemző folyamatok játszódtak le, természetesen attól eltérő értékekkel. Az egyszülős családokra az egygyermekesek arányának visszaesése és a két-, illetve háromgyermekesek arányának növekedése jellemző. E folyamatok azonban kizárólag a nyolcvanas évtizedben játszódtak le, 1990 óta az arányok nem módosultak. A termékenység csökkenésével összefüggésben az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan, ezen belül 1990 óta jelentősen, 5 százalékponttal emelkedett az olyan családok aránya, ahol nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek. Ezzel párhuzamosan visszaesett az egy, illetve két ilyen korú gyermekkel élő családok részesedése, mégpedig az egygyermekeseké 2, a kétgyermekeseké pedig csaknem 3 százalékponttal. Azoknak a családoknak az aránya ahol egy 15 évesnél fiatalabb gyermek él, így nem egészen 22 százalékra, a két 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családoké pedig 14 százalékra zuhant. Az egygyermekesek esetében a csökkenés teljes egészében, a kétgyermekeseknél túlnyomórészt a kilencvenes években következett be. Jelenleg a családok 61 százalékában nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek, s ugyanez az arány mutatható ki a házaspárból, illetve az élettársakból álló családok körében is, míg az egyszülős családok 58 százaléka él ilyen korú gyermek nélkül. 17