1996. ÉVI MIKROCENZUS Az egyszülős családok adatai (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Ágybérleti a család lakáshasználati jogcíme akkor, ha a lakásban egy helyiséget sem használ kizárólagosan, hanem csak fekvőhelyet bérel. Egyéb jogcímen laknak azok a családok, amelyek lakáshasználati jogcíme az előbbi meghatározások egyikébe sem sorolható be (pl. szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli, lakásért eltartó). LAKÓEGYSÉG Lakóegység — lakottságtól függetlenül — a lakás céljára épített vagy átalakított lakóhelyiség, illetve helyiségek csoportja, továbbá a más célra épített, de az összeírás eszmei időpontjában lakóhelyül használt egyéb helyiség vagy helyiségcsoport. A lakóegység fogalmi körébe tartozik: — a lakás (fogalmát lásd a továbbiakban); — a lakott egyéb lakóegység, amely lehet a) gazdasági helyiség (raktár, présház, istálló stb., valamint lakóépületeken belüli műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs stb.), amelyet az összeírás eszmei időpontjában műszaki-építészeti (lakássá való) átalakítás nélkül legalább egy személy lakóhelyként használt; b) ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény (kunyhó, bódé, barakk, putri, lakókocsi, jármű-karosszéria, vasúti vagon, uszály, barlang stb.) lakott helyisége. — az intézeti háztartás, amely öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgál (csecsemő- és gyermekotthonok, kollégiumok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák, üdülők, otthonházak, kórházak stb.) LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható, ún. szükséglakások és egyéb lakások (lásd a komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság érdekében a kötet valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. Az otthonházak (nyugdíjasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) lakásegységei, ha a bennük lakók önálló magánháztartást vezető családok élnek, lakásoknak számítanak. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenesjelleggel (nem fallal) lezárták (pl. társbérlet esetén). Az olyan, többnyire különálló helyiséget, építményt — mint pl. a családi házak nyári konyháját —, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha a főépületben lakó háztartás 77