Budapest városrészei (1996)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A legalább általános iskola 8. osztályát végzettek csoportja magában foglalja - a szakmunkásképző iskola 1-3. osztályát szakmunkás-bizonyítvány nélkül, - a szakiskola 1-3. osztályát oklevél megszerzése, illetve szakvizsga, szakmai minősítő vizsga letétele nélkül, - a középiskola 1-3. osztályát, - a középiskola 4. osztályát érettségi (képesítő, középiskolai végbizonyítvány) nélkül végzettek számát, továbbá - minden magasabb végzettségű személyt. A legalább befejezett középiskolai végzettségűek csoportja a közép- vagy a felsőfokú iskolában befejezett végzettséget szerzett személyeket foglalja magában. A felsőfokú iskola 1-6. évfolyamát végzettek, illetve a végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett személyek ha oklevelük, diplomájuk nincs - a legmagasabb befejezett végzettségük (általában befejezett középiskola) szerint kerültek besorolásra. Befejezett végzettségnek - szakmunkásképző iskolában a szakmunkás-bizonyítvány, - szakiskolában a szakiskolai oklevél, illetve szakvizsga, szakmai minősítő vizsga letétele, - középiskolában az érettségi, képesítő bizonyítvány, valamint 1974-1986 között kiállított középiskolai végbizonyítvány, - felsőfokú iskolában az oklevél, diploma minősül. Középiskolai megjelölést kaptak mindazok a legmagasabb befejezett végzettségek, amelyek az általános (elemi) iskolai oktatásra épülnek, érettségi vizsgára, képesítő megszerzésére, felsőfokú iskolai továbbtanulásra készítenek fel, valamint középfokú végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosítanak (pl. gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban, felsőkereskedelmi iskolában, középfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetben szerzett végzettségek). Itt szerepelnek továbbá a felső-ipariskolai, felsőbb leányiskolái stb. végzettségek is. Az 1949-1955 között szerzett ún. szakérettségik csak akkor minősülnek legmagasabb befejezett végzettségnek, ha az összeírt személy legalább egy évfolyamot felsőfokú iskolában sikeresen elvégzett. Felsőfokú iskola csoportjába tartozik mindazon intézmény, amely érettségire (képesítőre) épül, magasfokú szakismereteket és általános műveltséget ad, a tanulmányok sikeres befejezése államvizsga letételére, illetve diploma megszerzésére jogosít. Az iskolai végzettség szerinti adatok egy-egy jellegzetesebb végzettségi fokozatnak a megfelelő korú népességből számított arányszámait az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki (pl. a befejezett középiskolai végzettségűek arányszámai a felsőfokú tanintézeti oklevelet, végbizonyítványt szerzettek adatait is tartalmazzák). A FONTOSABB FOGLALKOZÁSI ISMÉRVEK GAZDASÁGI AKTIVITÁS A gazdasági aktivitást tekintve a népesség az aktív keresők, az állást kereső munkanélküliek, az első ízben elhelyezkedni kívánók, az inaktív keresők és az eltartottak csoportjaiból áll. Aktív keresők a kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező és az eszmei időpontot megelőző héten ténylegesen dolgozó, illetve munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban lévő személyek, tehát - az alkalmazásban állók a) jogi személyiségű gazdasági szervezeteknél, vagyis a vállalatoknál, a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (korlátolt felelősségű társaságoknál, részvénytársaságoknál stb.), valamint a szövetkezeteknél; b) a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezeteknél (gazdasági munkaközösségeknél, közkereseti, polgári jogi stb. társaságoknál, egyéni vállalkozásoknál); c) a költségvetési, társadalombiztosítási és egyéb szerveknél, - a szövetkezeti tagok, - az egyéni vállalkozók (az önállókat és a szabadfoglalkozásúakat is ideértve). 161