1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A naponta ingázók demográfiai és foglalkozási jellemzői, az ingázás területi jellemzői

ingázók hányada, ami jelentős ágazati különbségeket takar. Például kiemelkedően magas (39 százalék) a mutató a híradás-technikai termékek gyártása és javítása területén, ugyanakkor a műszergyártás és javítás munkahelyein nem csak a feldolgozóiparra, hanem a nemzetgazdaság egészére jellemző átlagnál is kevésbé foglalkoztatnak napi ingázókat. A feldolgozóiparnál magasabb arányban dolgoznak ingázók az építőiparban (36 százalék), a bányászat pedig napi ingázókkal töltötte be kevés munkahelyének több mint a felét. Míg 1980-ban még minden második napi ingázó az iparban vagy az építőiparban talált munkát, 1996-ban már csak 43 százalék dolgozott ilyen területen. A szolgáltatási szféra tehát a korábbinál jóval jelentősebb szerepet játszik a naponta ingázók foglalkoztatásában is, bár a nemzetgazdaság szerkezetét meghatározóan befolyásoló térnyerése e körben még kevésbé érvényesül. Az ágazati szerkezet legdominánsabb változását az jelenti, hogy míg 1980-ban az aktív keresők háromötöde a mezőgazdaságban, illetve az ipari jellegű nemzetgazdasági ágakban talált megélhetést, a szolgáltatási szféra tehát csupán kétötödüket foglalkoztatta, addig 1996-ban a szolgáltatási jellegű ágazatok kötötték le az aktív keresők közel háromötödét (59 százalékát), és csak valamivel több mint kétötödük (41 százalék) dolgozott a primer és a szekunder ágazatokban. A naponta ingázók körében is hasonló mértékű volt az arányváltozás, a szolgáltatási ágazatok részesedése másfélszeresére emelkedett. A különbség csupán abból adódik, hogy 1980-ban a naponta ingázóknak mindössze egyharmada dolgozott szolgáltatási jellegű ágazatokban, így ez az arány a 17 százalékpontos növekedés ellenére is csak igen kevéssé haladja meg az 50 százalékot. A szolgáltatási szférában a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén a dolgozók több mint egyharmada ingázik, a többi területen az átlagosnál alacsonyabb az ingázó dolgozók hányada. Figyelemre méltó, hogy a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás területén folyamatosan növekszik a napi ingázás gyakorisága. A kereskedelem, a szálláshely­szolgáltatás, a vendéglátás területén, a személyi szolgáltatá­sokban igen sok az egyéni vállal­kozás és a magántulajdonú társas vállalkozás, és ezekre az a jellem­ző, hogy kevés alkalmazottat fog­lalkoztatnak. Az ingázás viszont a centralizáció függvénye, kisszá­mú, de nagyobb létszámnagyság­kategóriába tartozó gazdasági szervezet működése esetén mindig intenzívebb, mint akkor, ha sok apró, a piac igényeinek megfelelő­16 A naponta ingázó aktív keresők létszámának alakulása összevont nemzetgazdasági ág szerint 1980-1996 Ezer fő 1980 1990 1996 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, lő- és vízellátás Szolgáltatási jellegű nemzetgazdasági ágak

Next

/
Oldalképek
Tartalom