1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Összefoglaló adatok a 2%–os képviseleti minta alapján (1990)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- panel: üzemi (házgyári) előregyártással készült, magas készültségi fokú, általában gépi beemeléssel elhe­lyezésre kerülő, élei mentén kapcsolással rögzített, vasbeton anyagú falszerkezet. A vegyes összetételű falazattal épített lakások a falazat nagyobb részének megfelelő csoportba kerültek. TULAJDONI JELLEG Személyi tulajdonú lakások : - családi ház jellegű épületben megjelölést kapott a lakás, ha 1-3 lakásos lakóházban vagy önálló telken van; ide tartoznak a csoportházban (ikerház, sorház, láncház, átriumház) lévő lakások is; - társasházi lakás, öröklakás a 4 vagy többlakásos, közös tulajdonú épületben lévő lakás, akkor is, ha nem készült társasház-alapító okirat; - lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti házban van. Állami tulajdonú lakások: - tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló, bérbeadás céljára szolgáló, állami tulajdonú la­kás; - egyéb közületi bérlakás, szolgálati lakás nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv (intézmény, hi­vatal, vállalat stb.) tulajdonában lévő lakás, amely kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati vi­szonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szövetkezeti tulajdonú lakás a mezőgazdasági, ipari stb. termelő-, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb szö­vetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulás, vagyis szövetkezeti jellegű jogi személy tu­lajdonában lévő lakás. Egyéb tulajdonban lévű lakások az egyházak és a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakások. A tulajdoni jelleg a lakás teljes egészére vonatkozik függetlenül attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍM Tulajdonosi jogcíműek a személyi tulajdonú lakások közül azok, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy annak ro­kona lakbér fizetése nélkül lakik. Ide tartoznak a haszonélvezői jogcímen használt lakások is. Főbérleti jogcímű az állami szervtől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérelt la­kás. Ide tartoznak az egyéb közületi bérlakások és a szolgálati lakások is. (A kötet az érvényes előírások sze­rinti "bérleti" helyett továbbra is az általánosan használt, közismert "főbérleti" megnevezést tartalmazza.) Azok a lakások, amelyeket kizárólag albérlők használnak, a főbérleti jogcíműek között kerültek kimutatásra. Társbérleti jogcímű a két vagy több háztartás által a lakásügyi hatóság kiutalása alapján önálló bérlőként bérelt, megosztva használt lakás. (A bérlőtársi lakáshasználati jogviszony nem társbérlet, hanem főbérlet.) Egyéb jogcímű az előbbi meghatározásokban fel nem sorolt jogcímen - pl. a teljes lakást lakbér fizetése nél­kül használó úgynevezett szívességi lakó vagy a jogcím nélküli lakó által - lakott lakás. A lakáshasználati jogcím a lakást használó háztartások közül az első háztartás jogcíme alapján lett megálla­pítva. LAKÁS LAKÓI A lakások lakóiról közölt adatok a lakónépességre vonatkoznak. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom