1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Összefoglaló adatok a 2%–os képviseleti minta alapján (1990)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- egyéb összetételű háztartás, amelyben csak családot nem képező rokon és/vagy nem rokon személyek élnek, úgymint - együtt élő, de családot nem alkotó rokon személyek (pl. testvérek, házas vagy volt házas gyermekével egyedül élő apa vagy anya, az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú unokájával), - nem rokon személyek háztartása (pl. barátok), - családot nem alkotó rokon személyekből és a velük élő nem rokon személy(ek)ből álló háztartás (pl. két testvér a barátjukkal). HÁZTARTÁSBAN (CSALÁDBAN) ÉLŐK A háztartás, illetve a család feldolgozása a lakónépesség alapján történt. A háztartásban, illetve a család­ban élők száma a lakónépesség szerinti feldolgozásban tehát nem tartalmazza azokat a háztartás-, illetve család­tagokat, akik az esr.,nei időpontban a lakásban állandó bejelentett személyek voltak, de ugyanakkor más városban vagy községben, esetleg ugyanazon település más lakásában ideiglenesen bejelentett lakásuk is volt. HÁZTARTÁSOK LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍME Tulajdonosi jogcímen laknak azok a háztartások, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője él, il­letve amelyben nem él ott a lakás tulajdonosa (haszonélvezője), de a háztartás legalább egy tagja vele rokoni kapcsolatban van (pl. gyermeke, unokája, testvére, szülője) és a lakást lakbér fizetése nélkül használja. Főbérleti jogcímen lakik az a háztartás, amelyben olyan személy él, aki a teljes lakást, annak minden helyi­ségét állami szervtől, szövetkezettől, vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérli vagy a munkakörével kapcsolatos juttatásként (szolgálati, készenléti lakások) kapja és ezért lakbért fizet. Ide került besorolásra az a háztartás is, amelyben nem él ott a lakás főbérlője, de a háztartás legalább egy tagja vele rokoni kapcsolat­ban van. Társbérleti jogcímen lakik az a háztartás, amely a lakást - a lakásügyi hatóság kiutalása alapján - két vagy több háztartással közösen, de önálló bérlőként használja. A társbérlők az általuk használt szobákat kizáró­lagosan, a többi helyiséget bérleti hányaduk arányában közösen használják. Albérleti jogcíren a tulajdonos, bérlő stb. lakásában legalább egy helyiséget kizárólagosan bérlő háztartá­sok laknak. Ágybérleti a háztartás lakáshasználati jogcíme akkor, ha a lakásban egy helyiséget sem használ kizárólago­san, csak fekvőhelyet bérel. Egyéb jogcímen laknak azok a háztartások, amelyek lakáshasználati jogcíme az előbbi meghatározások egyikébe sem sorolható be (pl. szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli, lakásért eltartó). CSALÁD A család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család le­het házastársi vagy élettársi kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, továb­bá a házastárs, illetve élettárs nélkül élő szülő nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel (ún. "egy szülő gyermekkel" típu­sú család). Szülőnek minősül a nevelőszülő is. Családban élő gyermek a nőtlen/hajadon, "gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. A gyer­mekek száma tartalmazza az örökbe fogadott, a nevelt és a házasságon kívül született gyermek(ek)et is, nem tar­talmazza viszont a családokhoz kihelyezett állami gondozott gyermek(ek)et. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom