1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Összefoglaló adatok a 2%–os képviseleti minta alapján (1990)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: NÉPESSÉG A népességadatok az 1870-1960-ig terjedő időszakban a jelenlévő népességre, az 1970-1990 közötti időszakban pedig az állandó, illetve a lakónépességre vonatkoznak. Az adatok 1870-1890 között csak a polgári, 1900-1990 között pedig az összes népesség számát foglalják magukban. A népszámlálás népességadatai alatta maradnak a különböző forrásokból származó, a népesség számára vonatkozó becsléseknek, így a népesség száma a továbbvezetés szerinti 10568 ezernél 193 ezerrel (1,8 %-kal) alacsonyabb. Az eltérés több tényezővel magyarázható: - az 1990. évi népszámlálást követően - eltérően az 1980-ig követett gyakorlattól - nem került sor a felvételi hiányokat kiszűrő korrekciókra. A korábbi eljárásokból adódó népességszám-növekmények a jelenlegi adatokban az 1980. évi eredményekhez képest különbséget növelő tényezőként jelentkeznek; - a népességi becslések nem számolhattak a nemzetközi vándorlásból adódó népességszám-csökkenés nagyságával; - az összeírásból a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest - a társadalmi feszültségek, illetve az ezekből fakadó i; .egtagadások miatt - többen maradtak ki; - a bejelentési rendszer hiányosságai miatt az állandó és az ideiglenes bejelentéssel is rendelkezők összeírása nem mindig az előírásoknak megfelelően történt, így az ilyen személyek mind az állandó, mind az ideiglenes lakóhelyükön kimaradhattak az adatfelvételből; - a korábbi népszámlálások számlálókörzeti címjegyzékeit helyettesítő, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisából kiíratott cím- és névjegyzékek megbízhatósága - egyrészt a lakossági bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, illetve az ideiglenes lakcím megszűnésekor az onnan való kijelentkezés elmaradása, másrészt az adatbázis szerkezetének és naprakészségének hiányosságai miatt - nem kielégítő. A nemzetközi gyakorlatban - az ENSZ ajánlásait figyelembe véve - az egyes országok a népszámlálási eredményekre támaszkodó adatközléseikben az összeírt népességszámot használják, és 2-3 H-os alulszámlálást is elfogadhatónak tartanak. E kiadványban - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva - az összeírt lakónépesség száma szerepel. Jelenlévő népesség a népszámlálás eszmei időpontjában az összeírás helyén tartózkodó népesség. Az állandó népesség az adott területen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek adatait tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol ideiglenesen bejelentett lakásuk. Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb.) az eszmei időpontban külföldön tartózkodtak, de állandó bejelentett lakásuk az adott területen volt. Ide kerültek besorolásra továbbá azok a személyek is, akiknek állandó lakásuk nincs, de az eszmei időpontban az ideiglenes lakóhelyük az adott területen volt (pl. menhelyen, átmeneti szállásokon, szeretetházakban lakók egy része). Ez utóbbiak csoportja leválasztható az állandó népességből. A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az adott területen - bejelentett állandó lakással bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással nem rendelkező, - bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek csoportjából, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy sem. Népsűrűség az adott terület 1 km^-ére jutó lakosok száma. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás az adott területen két egymást követő népszámlálás során számba vett népességszám különbözete, amely 1870-1960 között az eszmei időpontban jelenlévő, 1970-1990 között pedig a lakónépességre számított érték. Az 1870-1890. évi népszámlálások csak a polgári népességre vonatkoztak, ezért az 1891-1900 közötti időszak tényleges szaporodási adata eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti 64
