1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az országgyűlési egyéni választókerületek főbb adatai (1994)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

ÉPÍTÉSI ÉV Az űjonnan épített, a teljesen újjáépített, továbbá a lakásmegosztás során keletkezett lakásoknál megegyezik a használatbavételi engedély kiadásának évével. Amennyiben a lakásnak használatbavételi engedélye nincs (régi építésű, engedély nélkül igénybe vett), azonos az első lakó beköltözésének évével. (A tatarozás vagy a felújítás éve nem tekinthető a lakás építési évének.) TULAJDONI JELLEG Személyi tulajdonú lakások: - családiház jellegű épületben megjelölést kapott a lakás, ha 1-3 lakásos lakóházban vagy önálló telken van; ide tartoznak a csoportházban (ikerház, sorház, láncház, átriumház) lévő lakások is; - társasházi lakás, öröklakás a 4 vagy többlakásos, közös tulajdonú épületben lévő lakás, akkor is, ha nem készül társasház-alapító okirat (ide tartoznak azok a vegyes tulajdonú épületben lévő, esetenként csak egyedi előfordulású volt bérlakások is, amelyeket a lakók megvásároltak); - lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti házban van. Állami tulajdonú lakások: - tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló, bérbeadás céljára szolgáló, állami tulajdonú lakás; - egyéb közületi bérlakás, szolgálati lakás nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv (intézmény, hivatal, vállalat stb.) tulajdonában lévő lakás, amely kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szövetkezeti tulajdonú lakás a mezőgazdasági, ipari stb. termelő-, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb szövetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulás, vagyis szövetkezeti jellegű jogi személy tulajdonában lévő lakás. Egyéb tulajdonban lévó' lakások az egyházak és a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakások. A tulajdonijelleg a lakás teljes egészére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍM Tulajdonosi jogcíműek a személyi tulajdonú lakások közül azok, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy annak rokona lakbér fizetése nélkül lakik. Ide tartoznak a haszonélvezői jogcímen használt lakások is. Főbérleti jogcímű az állami szervtől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérelt lakás. Ide tartoznak az egyéb közületi bérlakások és a szolgálati lakások is. (A kötet az érvényes előírások szerinti "bérleti" helyett továbbra is az általánosan használt, közismert "főbérleti" megnevezést tartalmazza.) Azok a lakások, amelyeket kizárólag albérlők használnak, a főbérleti jogcíműek között kerültek kimutatásra. Egyéb jogcímű az előbbi meghatározásokban fel nem sorolt jogcímen - pl. a teljes lakást lakbér fizetése nélkül használó úgynevezett szívességi lakó vagy a jogcím nélküli lakó által - lakott lakás. A lakáshasználati jogcím szerinti besorolás a lakást használó háztartások közül az első háztartás jogcíme alapján történt. 344