1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az országgyűlési egyéni választókerületek főbb adatai (1994)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

alapterületű félszobákból kettő képez egy szobát. (így pl. az egy szoba + két félszoba nagyságű lakás e besorolás szerint kétszobás; vagy: az egy szoba + egy félszoba 4- két kisszoba az összevonások után szintén két szobát jelent.) A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás - a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt - kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti adatokhoz képest. Amennyiben az "1,2,3-X szobás", illetve az "1,2,3,4-X szobás" adatsorok ilyen összevonás eredményeként jöttek létre, azt a tábla címében az "összevont szobaszám" megnevezés jelzi. (Az előzőekben ismertetett csoportosításokat közlő táblák címében, megnevezéseiben a "szobaszám" megjelölést alkalmaztuk.) A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba a közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m

2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén a szobák között szerepelnek. Lakószoba a 12 m

2-nél nagyobb alapterületű szoba. Félszoba a 6 m

2-nél nagyobb, de a 12 m

2-t meg nem haladó alapterületű szoba. Kisszoba a legalább 4 m

2-es, de a 6 m

2-t meg nem haladó alapterületű szoba. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem minősül külön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt - legalább 4 m

2 alapterületű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott - helyiség. A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, -fülke nem számít külön helyiségnek. Alapterülete a konyha területét növeli. Fó'zóTülke a főzés céljára épített és használt - 4 m

2-nél kisebb - helyiség. (Ide tartozik a teakonyha és a főzőszekrény is.) A konyhák és a főző fülkék számát a kötet összevontan, fózólielyiség megnevezéssel közli. A szobák és a főzőhelyiségek alapterület szerinti besorolásánál a beépített szekrények alapterületét az adott helyiség alapterülete magában foglalja. Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felszereltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosságára vonatkozó csoportosítás csak annyiban tér el a lakás- és építésügyi hatósági előírásoktól, hogy figyelmen kívül hagyja a szobák külső falának vastagságát (erre vonatkozó kérdés nem szerepelt a felvételi kérdőíven), a lakás esetleges terepszint alatti fekvését, valamint a társbérlet komfortcsökkentő hatását. Ugyanakkor a nemzetközi adatigényeknek is eleget téve ún. egyéb lakásként kerülnek kimutatásra a szükséglakásnak sem minősíthető, csak kisszobával (4-6 m

2) rendelkező lakások is. (A csak egyetlen helyiségből álló lakásokat az adatfelvétel során a megfelelő nagyságú szobához kellett beírni, így ezek az egyszobás lakások között szerepelnek.) 341