1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az országgyűlési egyéni választókerületek főbb adatai (1994)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- a nappali tagozaton tanulók (általános iskolai, középiskolai tanulók, középfokú szakiskolai tanulók, főiskolák, egyetemek hallgatói akkor is, ha ösztöndíjasok, szakmunkástanulók akkor is, ha szakmunkás-bérezésben részesülnek), - az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek, valamint azok a mezőgazdasági segítő családtagok, akik 1989-ben 90 napnál kevesebbet dolgoztak). Az aktív keresők korcsoport szerinti megoszlását mutató 2.2 sz. táblázatban a nem munkavállalási korú, de aktív keresőként már számba jöhető 14 évesek a megfelelő ötéves korcsoportból kiemelten, a következő korcsoporttal együtt szerepelnek. (Munkavállalási korú népességen a férfiaknál a 15-59 éves, a nőknél a 15-54 éves népességet kell érteni. A munkavállalási kor nem jelent munkajogi szempontból korlátozást: a munkavállalási koron felüli, 60 éves és idósebb férfiak, illetve 55 éves és idősebb nők életkorukra tekintet nélkül, a munkavállalási koron aluliak pedig 14. életévük betöltése után lehetnek aktív keresők.) GAZDASÁGI ÁG A népszámlálás az aktív keresőket a munkáltatójuk (egyes esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEAOR) szerint sorolta a megfelelő gazdasági ágba. Az egyes gazdasági ágakba a besorolás a következők szerint történt: a/ Az aktív keresők többségét kitevő alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a gazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál, nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást. (Pl., ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) b/ Az önállók, szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe került). c/ A segítő családtagok - a kisegítő gazdaságokban segítő családtagok kivételével - ugyanabba a gazdasági ágba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. A kisegítő gazdaságokban segítő családtagok "Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ágba kerültek. d/ A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében el nem helyezhető személyek gazdasági ág szerinti besorolása a következő: - a mezőgazdasági napszámosok a "Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ágba tartoznak; - a külföldi munkáltatók Magyarországon dolgozó alkalmazottai, a külföldön dolgozó magyarok, az alkalmi munkások, a napszámosok (a mezőgazdasági napszámosok kivételével) együttesen a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" gazdasági ágban szerepelnek. FOGLALKOZÁS A foglalkozások csoportosítás! rendszere lényegében a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) 1984. évben módosított nómenklatúrájára épül. A foglalkozási főcsoportokat tekintve ehhez képest eltérést jelent, hogy a "Mezőgazdasági fizikai foglalkozások" főcsoport a mezőgazdasági segédmunkásokat, illetve a mezőgazdasági napszámosokat is tartalmazza, kiemelve az "Egyéb fizikai foglalkozások" főcsoportból. 336