A nemzetiségek életkörülményei (1995)

Szlovák anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek

Szlovák anyanyelv/lek, illetve nemzetiségűek A primér szférában, vagyis a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a szlovák nemzetiségűek viszonylag magas hányada dolgozott (22,3 százalék). Ennél magasabb a szlovák anyanyelvűek aránya (25,2) ebben az ágazatban. Ez arra vall, hogy a szlovák anyanyelvi csoportba tartozók foglalkoztatásában nagyobb szerep jutotta mezőgazdaságnak, mintamekkora a megfelelő nemzetiség vonatkozásában kimutatásra kerülhetett. Ezek az arányok minden nemzetiség esetében összefüggnek a községekben lakók arányszámával (ami a szlovákok esetében 63 százalék). A szekunder szférában - iparban és építőiparban - dolgozó szlovák nemzetiségűek létszámaránya ennél magasabb (32,5 százalék), ami viszont a nemzetiségek között nem számít magas aránynak. Nem sokkal marad ez alatt a szlovák anyanyelvűek arányszáma sem (30,0), de ezzel a részaránnyal az ő munkavállalásuk ebben az ágazatban a románokéhoz hasonlóan korlátozottabb teret kapott. A tercier szférában dolgozó szlovák nemzetiségűek aránya megközelítette az országos átlagot, és azt mondhatjuk, hogy ezen az ágazaton belül a németekhez hasonlóan meglehetősen nagy arányban kapcsolódtak be az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásokba. A szlovák nemzetiségűeknek a tercier szférán belüli nem anyagi ágakban található aránya meghaladta az országos átlagot, csakúgy, mint az a szerb és a német nemzetiségűek esetében kimutatható. A szlovák anyanyelvi csoportnál ugyancsak azt találjuk, hogy a nem anyagi ágakban foglalkoztatott aktív keresők aránya is túllép az országos átlagon. 2.17 Az aktív keresők tevékenységi főcsoport szerint Megnevezés Összesen Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Megnevezés Összesen Fizikai Szellemi Összesen foglalkozású Megnevezés Összesen foglalkozású százalék Anyanyelv 4721 3262 1459 100,0 69,1 30,9 Nemzetiség 4420 2945 1475 100,0 66,6 33,4 Az ország népessége 4527157 3011208 1515949 100,0 66,5 33,5 Az aktív kereső népesség megoszlása fizikai és szellemi foglalkozásúakra kétharmad egyharmados arányt mutat; az országos átlag szerint 66,5 százalékuk dolgozik fizikai és 33,5 százalékuk szellemi foglalkozásúként. A különböző nem magyar etnikumok hasonló arányszámai ezzel szemben meglehetős ingadozásokat mutatnak nemzetiség illetve anyanyelv szerint. A szlovák nemzetiségnek megfelelő arányszámai állnak legközelebb a magyarországi átlaghoz, azzal szinte megegyeznek, a szlovák anyanyelvi adatok azonban már a szellemi foglalkozásúak hátrányára kissé eltérnek. Ha most a fizikai foglalkozásúakat vészük kicsit részletesebben szemügyre, arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy az iparosítás a tényleges termelői tevékenység szintjén mennyire érintette a szlovákokat, másrészt arra, hogy körükben mekkora a képzett és képzetlen munkások hányada. 18