1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az aktív keresők, a háztartások és családok társadalmi-foglalkozási összetétele (1992)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A HÁZTARTÁSOK ÉS A CSALÁDOK TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB JELLEMZŐI A társadalom struktúrájának jellemzéséhez - az aktív keresők társadalmi-foglalkozási összetételében tapasztalt változások bemutatása mellett - igen lényeges annak vizsgálata, hogy miképpen alakult a háztartások és a családok főbb rétegkategóriák szerinti összetétele. Az aktív keresők társadalmi-foglalkozási szerkezetének előzőekben vázolt alakulása, valamint az aktív és az inaktív keresők közötti arányeltolódás következtében az elmúlt évtized során jelentősen módosult a háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele. A nyugdíjasok számának gyorsütemű növekedése folytán a háztartások között 1980 óta nagymértékben - egyharmadról több mint kétötödre - emelkedett az inaktív kereső háztartásfők háztartásainak aránya, s ennek megfelelően csökkent az aktív kereső háztartásfővel rendelkezőké (66,3 %-ról 58,6 %-ra). Az 1980-as évtizedben a háztartások között az aktív keresővel rendelkező háztartásfők háztartásainak aránya, a felsőfokú iskolai végzettséget szerzett szellemi foglalkozásúak kategóriájától eltekintve, minden társadalmifoglalkozási csoportban csökkent, legjelentősebben a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak körében. Ugyanez jellemezte az aktív kereső háztartásfők háztartásaiban élők társadalmi-foglalkozási struktúrájának alakulását is. Ugyanezen idő alatt az inaktív kereső háztartásfők háztartásainak, valamint az azokban élőknek az aránya, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál tapasztalt árnyalatnyi csökkenéstől eltekintve, minden rétegkategóriában emelkedett, közülük is leginkább a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak csoportjában. Amennyiben együttesen vizsgáljuk az aktív és az inaktív kereső háztartásfők háztartásainak társadalmi rétegződését, azt tapasztaljuk, hogy 1980 óta a háztartások, valamint a háztartásokban élők társadalmi-foglalkozási összetétele csak kevéssé módosult. A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező szellemi foglalkozású háztartásfők háztartásainak, továbbá az azokban élőknek az aránya ugyanis 1980 óta érdemben nem változott, a másik két társadalmi-foglalkozási csoportban pedig mérsékelt, ellentétes irányú változás - nevezetesen a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál csökkenés, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak esetében növekedés - jelentkezett. 1990 elején a háztartásfők mintegy 60 %-a a nem mezőgazdasági fizikai, 12 %-a a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak csoportjába tartozott, 28,1 %a pedig szellemi foglalkozású volt, amiből a diplomával rendelkezők 10,6 %-ot képviseltek. 19