1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az aktív keresők, a háztartások és családok társadalmi-foglalkozási összetétele (1992)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

5. Az aktív keresőit összetétele főbb rétegkategóriák és korcsoport szerint, százalékban Főbb rétegkategóriák Év Összesen 14-29 30-39 40-49 50-59 éve* férfi, 50-54 éves nS 60-X éve* férfi, 55-X éves nő Főbb rétegkategóriák Év Összesen éves 50-59 éve* férfi, 50-54 éves nS 60-X éve* férfi, 55-X éves nő Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású 1980 100,0 36,6 24,6 22,5 14,0 2,3 1990 100,0 30,4 30,8 25,0 13,2 0,6 Mezőgazdasági fizikai foglalkozású 1980 100,0 18,3 19,5 27,4 23,1 11,7 1990 100,0 22,0 28,3 25,8 21,5 2,4 Fizikai foglalkozású együtt 1980 100,0 34,0 23,9 23,2 15,3 3,6 1990 100,0 29,7 30,6 25,1 13,9 0,7 Szellemi foglalkozású 1980 100,0 29,4 32,2 22,4 13,9 2,1 1990 100,0 20,9 33,2 32,3 12,3 1,3 Összesen 1980 100,0 32,6 26,4 23,0 14,8 3,2 1990 100,0 26,7 31,5 27,5 13,4 0,9 Az aktív keresők iskolázottsága terén tapasztalt, huzamosabb idő óta tartó javulás az 1980-as évtizedben is folytatódott, miáltal jelentősen módosult az egyes főbb rétegkategóriákhoz tartozó aktív keresők iskolázottsági szintje. Az a tény, hogy az aktív keresők közül kiöregedett, alacsonyabban iskolázott rétegeket mind képzettebb fiatalok pótolták, már önmagában is kedvező strukturális átalakulást eredményezett. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező aktív keresők száma az 1980-as évtizedben egynegyeddel, több mint félmillióra emelkedett, arányuk az aktív keresők összességén belül 1990 elején 11,6 % volt, közel másfélszerese a tíz évvel korábbi hányadnak. A legmagasabban iskolázottak számának és arányának növekedése elsősorban a szellemi tevékenységet folytatók iskolázottságára gyakorolt kedvező befolyást. Az e réteghez tartozó aktív keresőknek ugyanis 1990-ben már egyharmada diplomával rendelkezett, szemben a tíz évvel korábbi kissé több mint egynegyedes (26,7 %-os) aránnyal. A szellemi foglalkozású aktív keresők között a befejezett középiskolával - mint legmagasabb iskolai végzettséggel - rendelkezők 1990-ben 51,4 %-os aránnyal már többségben voltak, a diplomásokkal együttvéve pedig a szellemi rétegnek több mint öthatoda (84,4 %-a) legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezett. Az iskolázottsági szint emelkedése a fizikai foglalkozásúak - azon belül mind a nem mezőgazdasági, mind a mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytatók rétegéhez tartozók - körében is számottevő volt. A fizikai foglalkozású aktív keresőknek 1990-ben már közel egyharmada középfokú szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, 14,3 %-a pedig középiskolában szerzett képesítést, ily módon 47,2 %-uk jutott el az általános iskolai végzettséget meghaladó képesítéshez, szemben a tíz évvel korábbi 31,5% -kai. Ugyanezen idő alatt a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak körében 35,4 %-ról 49,3 %-ra, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak között pedig 8,3 %-ról 25,8 %-ra emelkedett a legalább középfokú - vagyis az általános iskola 8. osztályánál magasabb - iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az általános iskola 8. osztályát a fizikai foglalkozású aktív keresőknek 45,5 %-a végezte el anélkül, hogy valamilyen magasabb iskolai végzettséget szerzett volna. Az ilyen, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1980 óta a mezőgazdasági fizikai foglalkozású aktív keresők rétegéhez tartozók körében változott érdemlegesen (az 1980. évi 39,1 %-ról 1990-ben 54,6 %-ra emelkedett). Nagyrészt a kihalás és a nyugdíjazás következtében rohamosan tovább csökkent azoknak az aktív keresőknek az aránya, akik befejezett általános iskolai végzettséget sem szereztek. Az alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezők 1980-ban a nem mezőgazdasági jellegű fizikai tevékenységet folytató aktív keresőknek még több mint egyötödét, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknak pedig a többségét, 1990-ben viszont már csak 6,1 % -át, illetve egyötödét alkották. 12