1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

A külön intézeti nyomtatványok ismérvei között szerepelnek az 1970. évben kísérletképpen már bevezetetteken, tehát a területi azonosító adatokon, az intézet rendeltetési, üzemeltetési és épületének jellegén, valamint a fenntartó megnevezésén és az engedélyezett férőhely számon kívül - az igénybevett férőhelyek számának, a kihasználtság méréséhez, - háló-(kór-)termek számának, a laksűrűség számításhoz, - a közösségi helyiségek számának, (társalgó, tanulószoba, könyvtár, stb .) a legelemibb kulturáltság vizsgálatához, valamint - az egészségügyi helyiségek számának, felszereltségének kérdése a civilizáltság, higiéniai követelmények nívómegállapításához. Mindezeken kívül 1980-ban az intézeti külön kérdőív, a Lakásösszeíróívhez hasonlóan, megadta az ország intézeteinek közművi (villany, víz-, gáz-, szennyvízelvezetés) ellátottságára, felszereltségére, a szervezett szemételszállításra, továbbá a fűtésnek módjára, az egyedi fűtésnél a használt energiaforrásra vonatkozó adatokat is. 1990-ben ezek közül a fűtésre volt csak összevont válaszlehetőség, illetve a vízellátásra közvetve utaló válasz (pl. mosdócsap, vízöblítéses vécé.) Az intézeti háztartások 1970. és 1980. évi felvétele után, a cím, rendeltetés és férőhelyszám stb. adatok ismeretében, mind településenként, megyénként, mindpedig rendeltetés, intézeti típus szerint, a számlálókörzet, befogadóképesség és még néhány egyéb jellemző ismérvvel kimutatások, nyilvántartások is készültek. E nyilvántartások képezték egyrészt a mikrocenzusok, a próbafelvételek, a teljes körű felvételek közötti összeírásokhoz szükséges intézeti kiválasztásoknak az alapját, másrészt a teljes körű felvételek területi elkőkészítésénél is segítséget nyújtottak ezen összállítások az utca- és házszámjegyzékekhez, illetve a számlálókörzetek kialakításához, az előzetes aktuálissátételük után, a megszűnt intézetek törlésével, az új létesítések hozzávezetésével és a változások átvezetésével stb. Ugyanakkor a számlálóbiztos, a felülvizsgáló is támpontként használhatta az új összeírás során a teljesség ellenőrzésénél, az adatok egyeztetésével. Sőt az 1970. és az 1980. évi kézi feldolgozás során is alapul vették a nyilvántartási anyagokat a közlési táblázatok összeállításához. Az intézeti lakók összeírását 1869 óta a népszámlálásban összeírt személyekkel azonos módon végezték mindezideig. Külön személyi összeíróív a népszámláláskor sohasem készült az intézeti, közösségi lakókra Magyarországon. Az összeírt intézeti lakók adatai is mindmáig az intézetük közigazgatásilag illetékes településének, illetve az ország népességszámában benne szerepeltek a felvételek, feldolgozások során. A családi háztartástól való megkülönböztetésük - a már említett okok miatt - első ízben az 1890. évi népszámlálásnál történt meg. Ekkor a Házi gyűjtő lajstrom nyomtatvány II. Személyi viszonyok táblázatának "egyéb" rovatában nemek szerinti bontásban szám szerint szerepeltek a nemenkénti Számlálólapon összeírt lakók, azonban jegyzetként be kellett írni az intézet rendeltetését is, mint nem családi háztartásét - laktanya, kórház, börtön, nevelőintézet stb. - megnevezéssel. Az 1900. évi összeíráskor az egyénenként kitöltött Számlálólapon már a lakáshasználati jogcím/családi állás kérdésnél szerepelt az "intézeti tag" válaszlehetőség is. 8