1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

II. Az 1990. évi intézeti háztartási adatok összefoglaló értékelése

Az intézeti háztartások fenntartói - a munkásszállókat, alkalmazotti szálláshelyeket kivéve - általában az intézetek rendeltetésének megfelelő gazdasági ágba tartoztak 1990-ben. így pl. a diákotthonok csaknem mindegyike a kulturális ágazatba; az eü. intézmények, szociális otthonok az egészségügyi ágazatba tartoztak. Ugyanakkor szinte valamennyi gazdasági ágban vannak olyan vállalatok, intézmények, amelyek munkásszállót, alkalmazotti szálláshelyet (mint pl. pedagógus-, nővér-, orvosszállást) tartanak fenn saját dolgozóik vagy felügyeletük alá tartozó intézmények munkavállalói részére. A gazdasági ágak szerinti táblázatban a "VII. Egyéb anyagi tevékenység" címszó alatt kimutatott 63 nagy férőhely számú munkásszálló, amelyekből 45 Budapesten üzemel, a személyi és gazdasági szolgáltatásba tartozik. Ezek eredetileg az építőipari dolgozók számára készültek, de ma már a legkülönbözőbb gazdasági ágba tartozók is igénybe vehetik, sőt, hogy kihasználtságukjobban biztosítva legyen, egyeseket ezek közül még alacsonyabb kategóriájú szállodaként is működtetik. Ugyanis komfortosságuk, felszereltségük erre is alkalmassá teszi őket. Bár százalékos arányuk a munkásszálló intézmények között csak 7 százalékot tesz ki, a bennük összeírtak hányada viszont 25 százalékát adja a munkásszállókban összeírtaknak. Amíg az ország összes munkásszállóit alapulvéve az egy intézetre jutó átlagos összeírtak száma 60 fő volt, e 63 munkásszállóban, átlagosan szállónként 220 főt írtak össze. Ez egyrészt a nagyságukra, másrészt a jobb kihasználtságukra is utal. A társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggésben átalakulás indult meg és van folyamatban az intézeti háztartások fenntartóinak, üzemeltetőinek vonatkozásában is. Például az országban összeírt szociális otthonok, szeretetházak telephelyeinek közel 11 százaléka, a 397 intézetből 43 volt 1990-ben egyházi, illetőleg néhány már magánszemély kezelésében is, sőt ezen intézményeknél az egyházi és magán fenntartói arány Győr-Sopron megyében közel 28 százalék, Budapesten is mintegy 20 százalék, de Baranya és Békés megyékben is 16 százalék volt, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (11 százalék). Az 1990-ben összeírt, intézeti háztartások csaknem mindegyike egész évben működő intézet volt. A 2338 intézetből 1838 (79 %) intézeti épület(ek)ben, 202 (9 %) lakóépületben és 266 (11 %) egyéb épületben, és mindössze 31 (1 %) volt ideiglenes vagy mozgó létesítményben elhelyezve. Mind a községekben, mindpedig a városokban ezen arányok az országos arányokkal közel azonosak voltak. Budapesten viszont kissé eltértek az országostól (73, 12, 12 és 2 százalék). A megyék között már jelentősebbek az eltérések, mert míg pl. Nógrád megye intézeteinek 97 százaléka intézeti épületben volt és alig 3 százalékot tett ki a lakóépületben levők aránya, addig Tolna megyében 24 százalék volt a lakóépületekben összeírt intézetek hányada az országos alig 9 százalékos aránnyal szemben, vagy pl. a Fejér megyei intézetek 21 százalékát írták össze nem intézeti, illetve nem lakó, hanem egyéb épületben, üzemi vagy hasonló gazdasági célú épületben. 1990-ben a nem lakóházban, hanem egyéb épületben talált intézetek (266) legnagyobb része (220) munkásszálló volt. Az 1990-ben összeírt, intézeti háztartások (2338 intézet, 308 ezer férőhellyel) - az átlagos befogadóképességüknek (132 férőhely) megfelelően - egy intézetre vonatkoztatva 34 hálóhelyiséggel, tehát szobánként átlag 4 férőhellyel rendelkeztek. Az ezekben összeírt személyek száma (237 ezer) alapján a kihasználtság átlagosan 77 százalékos volt. A legmagasabb arányú, 92 százalékkal, a szociális otthonok igénybevétele volt, míg a legalacsonyabb kihasználtság, 57 százalékkal, a munkásszállóknál mutatkozott. 18