1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

a területi azonosító számokból, illetve ezek közül a "lakás sorszáma" kódnégyzetekbe átmásolt és "9"-el kezdődő intézeti sorszám alapján lehetett meghatározni, illetve intézményenként csoportosítani, kimutatni. Az intézetek darabszámát és az összeírt intézeti lakók számát a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mind a "Számlálókörzeti gyűjtőív", mindpedig a "Községi, városi összesítőív" egyaránt tartalmazta. A felvétel végrehajtásához ismét egy kiegészítő szabálygyűjteményt, "Tudnivalók az intézeti háztartások összeírásához" c. nyomtatványt kapták az intézeteket összeíró számlálóbiztosok és felülvizsgálók. Jelentős eltérés történt az összeírandó intézeti háztartások körének kijelölésében a korábbi felvételekhez viszonyítva, ugyanis 1890 óta első ízben nem volt teljeskörű, most csak azokat az intézményeket kellett összeírni, amelyekben állandó vagy ideiglenes lakásbejelentéssel talált intézeti lakót a számlálóbiztos. Ilyenek elsősorban a csecsemő- és gyermekotthonok, a diákotthonok, a munkásszállók és alkalmazotti szálláshelyek, valamint a szociális otthonok, szeretetházak és az otthonházak voltak. Az egészségügyi intézményekben (kórház, klinika, eü. gyermekotthon stb.), illetve a szállodákban, üdülőszállókban csak elvétve található la; ásbejelentéssel ott élő intézeti lakó. Megjegyzésként megemlítjük, hogy az intézet alkalmazottai általában külön lakásokban, (helyiségekben) magánháztartásban élő személyek, még ha az a lakás (szoba) az intézmény ingatlanán belül van akkor is, így azokat nem volt szabad intézeti, közösségi lakónak tekinteni, hacsak nem képeztek egy különválasztható intézeti háztartást, pl. pedagógus szállást, nővérvagy orvosszállást.) Mindezt az indokolta, hogy az 1990. évi népszámlálást íz ún. "lakónépesség" összeírására kívánták korlátozni, ami a népességnyilvántartásban szereplő, tehát a lakásbejelentéssel rendelkező személyek számának egyeztetési lehetőségét is biztosította volna. Az intézeti adatok kódolás utáni feldolgozása elsőízben az 1990. évi népszámláláskor készült gépi úton, az immár általánossá vált elektronikus számítógépek igénybevételével. Ennek alapján még számos további feldolgozási lehetőség áll a témával foglalkozók rendelkezésére, mint pl. az intézeti lakók demográfiai, iskolai végzettségi, képzettségi és foglalkozási adatainak figyelembevételével, ezek kombinálásával. * * * Az előzőekben vázolt történeti áttekintésből is kitűnik, hogy a folyamatos változás fennáll a statisztikai adatfelvételek, közlések között csak igen kis helyet elfoglaló intézeti háztartási összeírások immár 100 éves viszonylatában is. Miután éppen kisebb jelentősége miatt az intézeti háztartásokkal kapcsolatos statisztikai munka kevésbé ismert, ezért talán hasznos volt ennek rövid történeti összefoglalása, elsősorban az e témával a jövőben foglalkozni kívánók tájékoztatása céljából. * * * Az 1890. és az 1949 között végrehajtott népszámlálások intézeti háztartásokkal kapcsolatos adatok - különböző terjedelemmel - az adott évek népszámlálási köteteiben, közlésanyagában találhatók meg. Miután az 1920. évi felvételkor már igen jelentős területváltozás történt a békeszerződésekkel az ország területében és a korábbi intézeti adatok nem álltak teljes részletességgel rendelkezésre, ezért az intézeti adatok változása csak 1920-tól kisérhető figyelemmel, azonos terüle11