Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 2. A családi kapcsolatok szerepe az időskorúak életében

t Az időskorú férfiak 69,1 százaléka lakott olyan lakásban, amelyben csak időskorú személyek éltek, a nők körében a mutató 59,3 százalék volt, amely különbség szintén az egyedül, illetve a házasságban élés különbségeiből adódik. Az időskorúak körében — többek között az egyre romló egészségi állapot miatt — a 85 éves és idősebb személyek már nagyobb arányban éltek a fiatalabbakkal közös lakásban, de még így is elgondolkoztató, hogy ez az életmódjában, életvitelében egyre korlátozottabb réteg aránya — az egyedül élés tekintetében — majdnem azonos azzal, mint amit az összes időskorú körében tapasztalhatunk (27,5 százalék). Az életkor előrehaladtával viszont jelentősen csökken a csak házastárssal való együttélés, mert a legidősebb korúak egy része házastársának elhalálozása következtében egyedül maradt. A lakásban élés módja szerinti adatok településtípusonként is jelentős eltéréseket mutatnak. A fő különbség az, hogy a községekben — főleg Budapesthez képest — nagyobb azoknak az időskorúaknak az aránya, akik négy vagy több személy által lakott lakásban laktak. A településtípusok között, az egyedül lakók arányában ugyan nincs nagy különbség, de abban már igen, hogy az időskorúak körében Budapesten 70,4 százalék, a városokban 62,4 százalék és a községekben 59,1 százalék volt a csak időskorúak által lakott lakásokban élők aránya. A községekben lakó időskorúak tehát kedvezőbb helyzetben voltak a fiatalabbakkal való együttélés szempontjából, mint a Budapesten vagy a városokban élő időskorúak. Ugyanakkor az egyedül, vagy az idős házastársukkal együtt élő, a községekben lakó időskorúak az egészségügyi és szociális infrastruktúra elmaradottsága miatt kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a városokban élők. Az időskorúak a lakásban élés típusa szerint, településtípusonként Budapest Városok Községek Az időskorú személy ] egyedül ] csak időskorúval ' fiatalokkal él egy lakásban 5. ábra A fiatalokkal történő együttélés az időskorúak számára azt is jelenti, hogy modernebb, jobban felszerelt lakásokban laknak. Például az egyedül élő időskorúak 51,0 százaléka lakott olyan lakásban, ahol volt vízöblítéses WC, míg azoknál az időskorúaknál, akik fiatalabbakkal éltek együtt, és négy vagy több személy által lakott lakásokban laktak, ez az arány 79,3 százalék volt. A lakás minőségét még az is befolyásolta, hogy milyen családi kapcsolatban volt az időskorú a lakásban élő személlyel. Például a három személy által lakott lakásokban, ha az időskorú felmenő rokonként élt, a lakás felszereltebb, komfortosabb volt, mint azok a lakások, ahol házastársként lakott. Ez azt jelentheti, hogy míg az első esetben a fiatal házaspárhoz — valószínűleg az időskorú gyermekéhez, unokájához és annak házastársához — az általuk felépített új vagy modernizált lakásba költözött az egyedül maradt szülő, a másik esetben a még 17