Az időskorúak egészségi állapota (1994)

V. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA, A FOGALMAK MAGYARÁZATA

V. Az adatfelvétel módszertana, a fogalmak magyarázata Az időskorú népesség életkörülményeinek, helyzetének vizsgálatára irányuló kismintás felvétel végrehajtására 1990 novemberében került sor. A vizsgálat adatfelvételét az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) összeírói hálózata hajtotta végre. A mintába került települések ennek megfelelően megegyeztek az ELAR minta településeivel. 1/ Az adatfelvétel mintájának kialakítása A minta az 1990. évi népszámlálás számlálókörzeti címanyagára épül. Elsőként a számlálókörzetek kiválasztása történt meg. A mintában érintett települések számlálókörzetei közül településenként meghatározott számú számlálókörzet véletlenszerű kiválasztására került sor. Ezt követően a számlálókörzetek címanyagából szintén véletlenszerű kiválasztással kellett kijelölni azokat a lakásokat, lakott egyéb lakóegységeket, amelyekben a népszámlálás eszmei időpontjában, 1990. január l-jén 70 éves és idősebb (1920-ban vagy korábban született) személy lakott. A kiválasztáshoz településenként meghatározták a kívánt elemszámot, amely kellő mennyiségű tartalékot is tartalmazott. A mintába került lakásokról számlálókörzetenként lista készült, amelynek alapján az ELAR kérdőbiztosok a helyszínen végezték el a kérdőívek kitöltését. 2/ A felvétel kérdőívei, az adatfelvétel végrehajtása A vizsgált populáció adatainak összeírásához kialakított kérdőív nyolc kérdéscsoportban 54 kérdést tartalmazott, a kérdések jelentős része több alkérdésre oszlott. A kérdések az időskorú legfontosabb demográfiai, foglalkozástörténeti, termékenység-, házasság- és családtörténeti, vándorlástörténeti adatai mellett kiterjedtek az életszínvonallal, életmóddal, egészségi állapottal összefüggő kérdésekre is. Az időskorú személy által lakott lakásról, illetve az időskorúval együttlakó személyekről - néhány kérdés kivételével - az 1990. évi népszámlálás alapfelvételénél alkalmazott lakás- és személyi kérdőív került kitöltésre. (A felvételnél használt kérdőívmintákat a kötet függeléke tartalmazza.) Az adatfelvételt részletes felvételi utasítás, valamint az 1990. évi népszámlálás alapadatainak összeírásához alkalmazott felvételi útmutató alapján kellett elvégezni. Az adatszolgáltatás nem volt kötelező. Az időskorúak felvételénél a téma speciális adottságainak is köszönhetően a népszámlálástól és részben az ELAR vizsgálatoktól is eltérő volt az összeírtak köre. Általános szabály volt, hogy lakáskérdőívet (A/minta), illetve az időskorúval egy lakásban élő többi személyről (B/minta) ún. népszámlálási alapadat-kérdőívet csak akkor kellett kitölteni, ha a kijelöltcímen 70 éves és idősebb személyről is ki lehetett állítani kérdőívet (M/minta). Ha a kijelölt címen időskorú személyt vagy személyeket bármilyen okból nem lehetett összeírni (pl. elköltözött, meghalt, huzamos ideig távol volt, tartósan kórházban kezelték, megtagadta az adatszolgáltatást), akkor el kellett tekinteni a lakásra, illetve a többi személyre vonatkozó adatok felvételétől is. Ha viszont az időskorú személy nem, de a lakásban vele együtt lakó személy vagy személyek megtagadták az összeírást, vagy egyéb okból - például több évi külföldön tartózkodás esetén - nem lehetett összeírni, az időskorú személyről akkor is ki kellett tölteni a kérdőívet. (Az időskorú személlyel együtt lakónak kellett egyébként tekinteni a tanulás, munkavégzés, katonai szolgálat, büntetésvégrehajtás, gyógykezelés vagy egyéb ok miatt ideiglenesen távollevő személyeket, ha a távollét okának megszűnése után a lakásba visszatértek.) 190