1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A háztartások és a családok adatai az állandó népesség alapján (1995)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A FOGALMAK MAGYARÁZATA A kötet az 1990. évi népszámlálás alapadat-felvételének adatait tartalmazza. Az összeírás alkalmával az adatok felvétele a lakosság személyes kikérdezésével történt, anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Az adatfelvétel jellege tehát eltért a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyeknél az adatokat bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálás adatai eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményeitől. Az adatfeldolgozás az 1990. január 1-jei államigazgatási beosztásnak megfelelően történt, az 1980. évi népszámlálás eredményei is ezzel összhangban kerültek átdolgozásra. Az eszmei időpont mindkét népszámlálás esetében január l-jén 0 óra volt. Azon táblázatok, amelyek címében időpont nincs feltüntetve, kizárólag 1990. évi adatokat tartalmaznak. A megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok viszonyszámainak összege nem mindig 100,0, hanem attól fel- vagy lefelé egy-két tizeddel eltérhet, továbbá azonos nagyságú abszolút számok megoszlási viszonyszámai egymástól némileg különbözhetnek. Azokban az esetekben, amikor a számadat értéke olyan csekély, hogy a százalékszám tizeddel sem fejezhető ki, a megfelelő rovatban 0,0 szerepel. A kiadvány táblázataiban azok a rovatok, amelyekben nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő vagy az adat nem ismeretes), technikai okokból üresen maradnak. Kivételt képez az „Összefoglaló adatok" című fejezet, ahol az alábbi jelöléseket alkalmaztuk: - nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő) vagy adat nem lehetséges; • az adat nem ismeretes. Az itt nem közölt fogalmak magyarázatát az 1990. évi népszámlálás „24. A háztartások és a családok adatai" című kötete tartalmazza. Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: Háztartás A háztartás azoknak az együtt lakó személyeknek a köre, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Az előbbiek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, ha önálló lakáshasználati jogcímük van. Következésképpen a tulajdonos, illetve a főbérlő (bérlőtárs) az albérlőjével, ágybérlőjével, valamint a társbérlők nem alkothatnak közös háztartást. Ha a háztartás egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos. Ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, amennyiben a családdal együtt élő rokon és/vagy nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont igen. Ugyanígy a két vagy több családból álló háztartások esetében a háztartás tagjainak száma a háztartást alkotó családok tagjainak számán kívül magában foglalja a családokkal élő, de külön családot nem alkotó rokon és/vagy nem rokon személyek számát is. 163