1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 3. A laksűrűség alakulása

A lakások laksűrűsége szobaszám szerint 1990. január 1. Megnevezés 100 lakott lakásra 100 lakott szobára Megnevezés jutó lakó Megnevezés Budapesten vidéken Budapesten vidéken 1 173 194 173 194 2 szobás 237 255 118 127 3 lakások 309 322 103 107 4 és több 367 373 85 86 ÖSSZESEN 252 280 113 115 A laksűrűség 1980 óta valamennyi kerületben csökkent, ennek mértéke azonban nagyon eltérő volt. A IV. és a XIX. kerületben például csak 6-tal, illetve 3-mai, a X., a XIV. és a XV. kerületben ugyanakkor több mint 40-nel lett kevesebb a 100 lakásra jutó lakók száma. A városrészek közül legnagyobb mértékben a városmagot körülvevő, legkevésbé a külső kerületek laksűrűsége mérséklődött. A 100 lakásra jutó lakók száma 1990 elején a városmagot alkotó kerületekben volt a legalacsonyabb (228) és a külső kerületekben a legmagasabb (275). Az előbbi városrészen belül, Budapest valamennyi kerületét figyelembe véve is az I. kerület állt az élen, itt 1990 elején 100 lakásra 218 lakó jutott, 76-tal kevesebb, mint a rangsor végén álló, a külső kerületekhez tartozó XVII. kerületben. A szobák száma alapján számítva a budai hegyvidéki kerületek, a II. és a XII. kerület helyzete a legkedvezőbb, ahol a lakások szobaszáma összességében meghaladja a bennük lakókét, de a fővárosi átlagnál jóval alacsonyabb az így számított laksűrűség az I., valamint a XI. kerületben is. A városmagot alkotó kerületek felében (a VII., a VIII., a IX. kerületben), valamint a X. kerületben ugyanakkor a 100 szobára jutó lakók száma 123-129 között mozgott a legutóbbi népszámlálás idején. - 17 -