1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 2. A lakott lakások minőségi összetételének, felszereltségének főbb jellemzői

főváros többi kerületére átlagosan jellemző 6 %-kal szemben - megközelíti a 14 %-ot. A félkomfortos lakások aránya is a városmagot alkotó kerületekben a legmagasabb, 8 %, a többi kerületben kialakult átlagnak mintegy kétszerese. A lakott lakások számának százalékos megoszlása komfortosság, összevont szobaszám és tulajdonjelleg szerint 1990. január 1. Megnevezés 1 2 3 és több Összesen Ezen belül Megnevezés 1 2 3 és több Összesen személyi állami és egyéb Megnevezés szobás lakások Összesen tulajdonban levő Összkomfortos 17,8 55,6 65,9 48,6 60,7 38,2 Komfortos 36,6 36,9 31,3 35,4 29,5 40,6 Félkomfortos 12,2 4,2 1,9 5,6 3,2 7,8 Komfort lakások nélküli 24,7 3,0 0,8 7,9 4,2 11,1 Szükség- és egyéb 8,7 0,4 0,0 2,4 2,4 2,3 ÖSSZESEN 100,0 100,o 100,0 100,0 100,0 100,0 A lakások felszereltsége, minősége a két népszámlálás közötti időszakban tovább javult. A lakott lakásokon belül - a hálózati vízvezetékkel ellátottak aránya 94 %-ról 99 %-ra; - a hálózati gázzal ellátottaké 65 %-ról 79 %-ra; - a közcsatorna-hálózatba bekapcsoltaké 81 %-ról 87 %-ra; - a vízöblítéses WC-vel ellátottaké 80 %-ról 91 %-ra emelkedett. A lakások fűtése korszerűsödött, környezetvédelmi és levegőbiztonsági szempontból is kedvezően változott. A központos fűtésű lakások aránya 1990 elején elérte az 50 %-ot, ami 1980-hoz képest 19 százalékpontos növekedést jelent. Nőtt a korszerű egyedi helyiségfűtésű lakások aránya is, és ez jórészt a gázhálózatba bekapcsolt lakások számának számottevő bővülésével hozható összefüggésbe. - 14 -