1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 2. A lakott lakások minőségi összetételének, felszereltségének főbb jellemzői

2. A lakott lakások minőségi összetételének, felszereltségének főbb jellemzői Az elmúlt évtizedben a lakásállomány minőségi mutatói jól érzékelhetően javultak. Ebben az új építkezések, illetve a lakásmegszűnések mellett a korábbiaknál nagyobb volumenű lakásfelújítások és -korszerűsítések is jelentős szerepet játszottak. Az építkezések döntő része a többszobás, komfortos lakások számát gyarapította, a bontások, szanálások pedig elsősorban az egyszobás, alacsony komfortfokozatú lakásokét csökkentették. A lakásállomány szobaszám szerinti megoszlásában 1980 óta az egyszobás, valamint a három- és többszobás lakások esetében következett be nagyfokú elmozdulás. Az egyszobás lakások aránya 35 %-ról 25 %-ra csökkent, a háromés többszobásoké 23 %-ról 35 %-ra emelkedett. A kétszobás lakások aránya némileg mérséklődött, de változatlanul a legmagasabb (40 %), tehát továbbra is ez a lakásnagyság tekinthető átlagosnak. A többszobás lakások arányának növekedése eredményeként a 100 lakásra jutó szobák száma az 1980. év eleji 191ről 223-ra emelkedett. A vidék lakásállományának szobaszám szerinti megoszlása kedvezőbb a budapestinél, s az e tekintetben fennálló különbség 1980 óta még fokozódott is. 1990 elején a vidéki lakások között az egyszobások 14 %-os, a hárem- és többszobások 42 %-os részarányt képviseltek, 11 százalékponttal kisebb, illetve 7 százalékponttal nagyobb hányadot, mint a fővárosban. A 100 lakásra jutó szobák száma (243) pedig 20-szal volt több a Budapestre jellemzőnél. A szobák alapterületét is figyelembe véve a lakásállomány nagyság szerinti összetételében bekövetkezett javulás kevésbé "látványos". Igaz ugyan, hogy az 1980-1989. években épített lakások átlagos alapterülete meghaladta a korábban épültekét, de az összalapterület kevésbé nőtt, mint a szobaszám. Er2 re utal, hogy amíg a 12 m -nél nagyobb alapterületű lakószobák száma 1980 és 2 1990 között 17 %-kal gyarapodott, addig a 7-12 m -es félszobáké ugyanezen 2 időszak alatt másfélszeresére, a 4-6 m -es kisszobáké pedig több mint kétszeresére emelkedett.Összevont szobaszám alapján számítva - tehát két kisszobát egy félszobának, két félszobát egy lakószobának tekintve - 1990 elején a budapesti lakásállománynak a fele minősült kétszobásnak, az egyszobás, valamint a három- és többszobás lakások pedig megközelítőleg azonos részarányt - 25-25 %-ot - képviseltek. - 11 -