1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 2. A fogyatékosok foglalkozási adatai

A felvétel során — függetlenül a gazdasági aktivitástól — megkérdeztük, hogy a fogyatékosok végeznek-e valamilyen kereső tevékenységet. A válaszokból az derült ki, hogy például az inaktív keresők 7,4 százaléka végzett valamilyen kereső tevékenységet és még a 14 évesnél idősebb eltartottak 3,2 százaléka is jelzett valamilyen munkatevékenységet. (Meg kell jegyezni, hogy e kérdésre az adatszolgáltatók meglehetősen bizonytalanul válaszoltak, mivel viszonylag magas volt — 5,1 százalék — az ismeretlen válaszok aránya.) Ha tehát a valamilyen kereső tevékenységet folytató összes fogyatékost egybe számoljuk, akkor már e réteg a fogyatékosok 20,6 százalékát jelentette. Az ebbe a körbe tartozó fogyatékosok 16 százaléka valamilyen speciális, a fogyatékosok számára kialakított munkahelyen dolgozott. A védő munkahelyen foglalkoztatottak aránya 4,3 százalék, a szociális foglalkoztatóban dolgozóké 5,4 százalék és az ún. célvállalatoknál tevékenykedő fogyatékosoké 6,3 százalék volt. A kis létszámú kereső tevékenységet folytató inaktív keresők között ezeken a speciális munkahelyeken dolgozók aránya magasabb volt, mint amit az aktív kereső fogyatékosok körében tapasztaltunk. A speciális munkahelyeken legkevésbé az értelmi fogyatékosok és a vakok találtak munkát, leginkább a hallás- és beszédkárosodott fogyatékosok dolgoztak ezeken a munkahelyeken. A szociális foglalkoztató az értelmi fogyatékosok tipikus munkahelye, a célvállalatoknál a siketnémák és a vakok dolgoztak az átlagosnál nagyobb mértékben. Ennek megfelelően például a szociális foglalkoztatóban dolgozók 92,1 százaléka fizikai foglalkozású volt. (Az 1990 óta eltelt időben valószínűleg csökkent a speciális munkahelyeken munkát találó fogyatékosok száma. Például a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozók Otthona Módszertani osztály (NYEDOMO) és a KSH által készített Információs évkönyv adatai szerint a szociális foglalkoztatókban bedolgozói munkaviszony keretében foglalkoztatottak átlaglétszáma az 1989-es 6299 főről 1993-ra 3875 főre csökkent.) A fogyatékosság oka és a végzett munka jellege tanulságos összefüggést mutat: a veleszületett fogyatékosok — főleg az értelmi fogyatékosok miatt — kvalifikálatlanabb munkát végeztek. Ennek feltehetőleg nem csupán a fogyatékosság súlyossága az oka. E tény azt is jelentheti, hogy a fogyatékosság okaként jelentkező baleset vagy betegség előtti státust könnyebb megtartani, mint a születéskor keletkezett fogyatékossággal együtt élve az egész életutat végigküzdve kvalifikáltabb munkát szerezni. A népszámlálási felvétel során válaszolni kellett arra a kérdésre, hogy a fogyatékosság a munkavégzést korlátozta-e vagy sem. (Ez az alkérdés a kontroll szerepét is betöltötte.) Bár erre a kérdésre is viszonylag nagy volt az ismeretlen válaszok aránya (6,8 százalék), azért érthető módon a többség (57,6 százalék) azt válaszolta, hogy a fogyatékosság által akadályoztatva volt a munkavégzésben. A fogyatékosság súlyossága e kérdés alapján is lemérhető, ugyanis az értelmi fogyatékosok körében 74,7 százalék, a vakok között 75,3 százalék volt ez az arány. Legkevésbé a nagyothallókat zavarta a fogyatékosságuk, körükben az igennel válaszolás aránya 32,6 százalék volt. 16