1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

A fogalmak magyarázata

Az összevont (félszobás) csoportosítást közlő táblák a besorolást általában még tovább összevonva — félszoba nélkül — (is) tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az öszevont besorolás — a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt — kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti adatokhoz képest. Amennyiben az „1, 2, 3—X szobás", illetve az „1, 2, 3, 4—X szobás" adatsorok ilyen összevonás eredményeként jöttek létre, azt a tábla címében az „összevont szobaszám" megnevezés jelzi. (Az előzőekben ismertetett csoportosításokat közlő táblák címében, megnevezéseiben a „szobaszám" megjelölést alkalmaztuk. Az előző népszámlálások során az ilyen adatközlések „lakásnagyságcsoport" megnevezéssel szerepeltek. A változtatás tartalmi eltérést nem jelent.) Tulajdoni jelleg A tulajdoni jelleg a lakás teljes egészére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. Személyi tulajdonú lakások: — családi ház jellegű épületben megjelölést kapott a lakás, ha 1—3 lakásos lakóházban vagy önálló telken van; ide tartoznak a csoportházban (ikerház, sorház, láncház, átriumház) lévő lakások is; — társasházi lakás, öröklakás a 4 vagy többlakásos, közös tulajdonú épületben lévő lakás, akkor is, ha nem készült társasház-alapító okirat (ide tartoznak azok a vegyes tulajdonú épületben lévő, esetenként csak egyedi előfordulású volt bérlakások is, amelyeket a lakók megvásároltak); — lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti házban van. Állami tulajdonú lakások: — tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló, bérbeadás céljára szolgáló, állami tulajdonú lakás; — a vállalati, intézményi tulajdonú lakás nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv (intézmény, hivatal, vállalat stb.) tulajdonában van és kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szövetkezeti tulajdonú lakás a mezőgazdasági, ipari stb. termelő-, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb szövetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulás, vagyis szövetkezeti jellegű jogi személy tulajdonában lévő lakás. Egyéb tulajdonban lévő lakások az egyházak és a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakások. A személyi tulajdonú megnevezés helyett ma már a magántulajdonú használatos. Mivel azonban az adatfelvétel idején még ez volt az érvényes meghatározás, nem lenne korrekt a megnevezés megváltoztatása. Ugyanez a helyzet a ma már a települési önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokkal, amelyeket szintén a felvétel ideje szerinti tanácsi bérlakás megnevezéssel közlünk. A tanácsi bérlakásokon kívüli állami tulajdonú lakásokra vonatkozóan azonban már nem az „egyéb közületi" kategóriát használjuk, hanem a konkrét, tényleges helyzetet pontosabban tükröző „vállalati, intézményi" megnevezést. Az állami, a szövetkezeti és az egyéb tulajdonú lakásokat esetenként egy csoportba sorolva, mintegy a személyi tulajdonú lakások ellentétpárjaként közöltük. Ezen belül a tanácsi 136