1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)
A fogalmak magyarázata
A lakott egyéb lakóegységek és az intézeti háztartások adatait a lakásadatok nem tartalmazzák. Ez okozza az eltérést a lakások lakónépessége és más népszámlálási kötetekben szereplő lakónépesség-adatok között. Lakás Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról, vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható ún. szükséglakások és egyéb lakások (lásd a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a kötetek valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. A szükséglakások és az egyéb lakások adatainak külön ismertetése a részletes komfortosság szerinti bontást is tartalmazó táblákon történik. Az otthonházak (nyugdíjasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) lakásegységei, ha a bennük lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számítanak. A lakás céljára épített, de az összeírás eszmei időpontjában csak irodának, üzletnek stb. vagy kizárólagosan üdülésre (hétvégi pihenésre) használt lakások nem tartoztak az összeírás körébe. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták (például társbérlet esetén). Az olyan, többnyire különálló helyiséget, építményt — mint például a családi házak nyári konyháját —, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha a főépületben lakó háztartás használta. Az albérletbe kiadott, vagyis idegen háztartás által használt nyári konyha azonban külön lakóegységet képez. Ezek adatai a szükséglakások vagy az egyéb lakások között szerepelnek. Ha az eredetileg összefüggő helyiségeket önálló lakás kialakítása céljából műszakilag megosztották (leválasztották), akkor a hajdani egy lakást a leválasztás utáni állapotnak megfelelő számú lakásként kellett összeírni. Két vagy több, korábban különálló lakás műszakilag (például belső ajtókkal) összekötve már csak egy lakást képez. Lakott lakás, illetve lakott egyéb lakóegység az, amelynek az eszmei időpontban legalább egy állandó vagy ideiglenes bejelentett lakója volt. (A lakott üdülő és nyaraló lakott lakásnak minősül.) A lakott lakások lakókkal kapcsolatos adatainak közlése a lakónépességre vonatkozik, ezért egyes táblákon „Lakás lakónépesség nélkül", vagy „0 lakószám" adatsor is szerepel. Az ide sorolt lakásoknak csak olyan állandóan bejelentett lakójuk van, aki ideiglenesen egy másik lakásba is bejelentkezett, ezért az ilyen személyek adatai a másik — ideiglenes — lakóhelyük adataiban szerepelnek. A nem lakott lakásoknak az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakójuk nem volt. Ilyenek például a műszakilag már átadott, de még beköltözés előtt álló 134
