1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 1. A fogyatékosok demográfiai adatai

mák, süketnémák között (28 százalék). (Amikor a fogyatékosság súlyosságát elemezzük, akkor összefüggést találhatunk az alacsony iskolai végzettséggel.) Tekintettel arra, hogy az iskolai végzettség színvonala erősen függ a korösszetételtől, ezért érdemes figyelembe venni ezt a tényt is. Főleg a 15—59 éves fogyatékos korosztályra jellemző, hogy körükben már kisebb azoknak a fogyatékosoknak az aránya, akik nem végezték el az általános iskola 8. osztályát. Ennek a körülménynek is betudható, hogy a fogyatékosok között az iskolázottság szintje az elmúlt évtizedekben valamelyest — a népesség egészéhez hasonlóan — emelkedett. A fogyatékos nők iskolai végzettsége rendre alacsonyabb, mint a fogyatékos férfiaké, ezzel is gyarapítva társadalmi hátrányaikat. Az 1990. évi népszámlálás szerint a fogyatékos emberek 11,2 százaléka valamilyen speciális általános iskolában (foglalkoztató iskola, kisegítő iskola, vakok általános iskolája, siketek általános iskolaja, mozgásjavító általános iskola) végezte tanulmányait Természetszerűen ezekbe az iskolatípusokba elsősorban a súlyosan fogyatékos gyermekek járnak. A siketnémák többsége (61,6 százalék), az értelmi fogyatékosok, valamint a siketek közel egyharmada, a vakok 23,3 százaléka tanult ilyen iskolaban. Az általános iskolai végzettségnél magasabb képzettséget legkevésbé az értelmi fogyatékos, a néma és a vak emberek szereznek. A veleszületett fogyatékos emberek tanulási esélyei kisebbek, mint a más okból fogyatékossá váltaké. A népszámlálási adatfelvetel lehetővé teszi a fogyatékosok nemzetiség szerinti összetételének vizsgálatát is. A hazai nemzeti etnikai kisebbségek körében a cigányok között kiemelkedően magas a fogyatékosok aránya: a cigány etnikumhoz tartozott 1990 ben a népesség 1,4 százaléka, a fogyatékosok 2,5 szazaléka. Míg az értelnr fogyatékosok aránya az egész fogyatékos népességen belül 19,5 százalék volt, arányuk a cigányok korében meghaladta az 58 százalékot. A korcsoportos összetétel is jelentősen eltér, jóval tobb a fogyatékos cigányok között a 14 évesnél fiatalabb gyermekek aránya (az egész fogyatékos népességben 9,1 százalék, a cigányok között 40,7 százalék). Ha az iskolai végzettség szempontjából vizsgáljuk az adatokat, akkor is azt találjuk, hogy a cigány szarmazású fogyatékosok vannak a leghátrányosabb helyzetben. Amíg a 7 éves és idősebb fogyatékosok 11 százalékának nincs semmifele iskolai vegzettsége, addig a cigány nemzetiségű fogyatékosok köreben ez a mutató 33,6 százalek volt (Ez persze összefügg azzal a korábbi megállapításunkkal, hogy a cigány fogyatékosok között jelentős arányban találhatók értelmi fogyatékosok.) A cigány nemzeti éguek amúgy is hátrányosabb helyzete a fogyatékosok körére még inkább jellemző, aminek • kai közé sorolhatók e csoport hátrányos szociális körülményei, az egészségügyi ellátás hiányosságai Ismeretes, hogy a cigány nemzetiségű gyermekek a tényleges arányuknál jóval nagyobb mértékben kerülnek kisegítő iskolába, amelynek következtében életüket végigkíséri az értelmi fogyatékosság bélyege A fogyatékosok társadalmilag nehezebb helyzetét jelzi, hogy közöttük 47 százalék volt a házasok aránya. (A népesség egészénél ez a mutató 61 százalék volt.) A családi állapot vizsgálata önmagában nem mutatja meg teljes mértékben, hogy az adott személy milyen családi körülmények között él. A fogyatékosok szempontjából fontos kérdés, hogy milyen mértékben kénytelenek családon kívül egyedül élni A fogyatékosok 13,9 százaléka egyedülállóként élt egy háztartásban. (A népesseg egészénél ez a mutató 9,1 szazalék volt.) A családok azon igyekezetét, hogy a fogyatékos személyeket lehetőleg családon belül lássák el, jelzi az a különbség, hogy a fogyatékosok között elég magas volt a családhoz kevésbé tartozó egyéb rokon, nem rokon családi állású személyek aránya A legnehezebb helyzetben levő súlyos fogyatékosok, akiknél a társadalmi integráció esélye csekély, szociális intézményekben laktak. A fogyatékosok 11