1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 1. A fogyatékosok demográfiai adatai

gen belül magasabb — 21 százalék — és a fogyatékosok között alacsonyabb — 9 százalék — az arányuk.) A fogyatékosok között férfitöbblet mutatkozik, amely azonban csak a 60 éven aluli fo­gyatékosok körére jellemző. Az adatokat a fogyatékosság jellege szerint vizsgálva megállapítható, hogy a fogyatéko­sok között a legnagyobb arányt a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik (40 száza­lék). Viszonylag magas az értelmi fogyatékosok aránya is. (Módszertani szempontból probléma, hogy szinte eldönthetetlen, hogy a rendkívül népes mozgássérült csoporton belül milyen a sú­lyosan fogyatékosnak tekinthető emberek aránya.) A fogyatékosság jellege szerint jelentős különbségek mutatkoznak az egyes fogyatékos típusok korösszetételében. Míg a nagyothallók, siketek, illetve a gyengén látók, vakok között jelentős a 60 éves és idősebbek aránya, addig az értelmi fogyatékosoknak viszonylag kisebb há­nyada tartozott ebbe a csoportba. Az értelmi fogyatékosok átlagosan magasabb halálozási ará­nyából is következik az időskorú értelmi fogyatékosok viszonylag alacsony reprezentációja. A baleset miatt fogyatékosságban szenvedők között kiugróan magas — 72 százalék — a férfiak aránya, aminek valószínűleg az az oka, hogy egy részük munkatevékenység közbeni baleset miatt vált fogyatékossá, és mivel a férfiak között nagyobb arányú a foglalkoztatás, mint a nők körében, valamint a férfiak által végzett munka általában balesetveszélyesebb is, ezért érthető a férfiak túlreprezentáltsága. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (43,3 százalék) és csak ez után következnek azok, akik már születésük óta fogya­tékosságban szenvednek (31,8 százalék). Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság oka erősen korspecifikus, mert például a 0—14 éves fogyatékosok között a veleszületetten fogyatékosok aránya 85,1 százalék, ugyanez a mutató a 70 éves és idősebbek körében csak 9 százalék volt. A fogyatékosság jellege és a fogyatékosság oka között jelentős összefüggést tapaszta­lunk. Például az értelmi fogyatékosok 73,2 százaléka születése óta fogyatékos volt. (A 0—14 évesek között ez a mutató meghaladta a 90 százalékot.) Az idősebb értelmi fogyatékosok köré­ben már egyre több olyan fogyatékos van, aki baleset vagy betegség következtében vált értelmi fogyatékossá. Érthető módon a baleset következtében történő fogyatékossá válás főleg a testi fogyatékosokat jellemezte. (A testi fogyatékos férfiak 43 százaléka jelezte, hogy fogyatékossá­gának oka — valószínűleg munkával összefüggő — baleset volt.) Azok a fogyatékosok, akik egyik szemükre nem látnak, szintén jelentős arányban (37,7 százalék) jelöltek meg fogyatékos­ságuk okaként valamilyen balesetet. A viszonylag enyhébb fogyatékos kategóriákban — például nagyothallás, gyengén látás — a fogyatékosság legjellemzőbb oka a betegség volt. Feltűnő, hogy ebben a két kategóriában volt a legnagyobb az ismeretlen válaszok aránya, összefüggésben azzal, hogy a fogyatékosság definiálása ezeknél a fogyatékosságoknál volt a legnehezebb. Az adatfelvétel során kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a fogyatékosság mikor kezdődött. Természetesen ez a kérdés összefüggött a fogyatékos személy életkorával és a fogya­tékosság jellegével. Például a 60—69 éves testi fogyatékosok 10,5 százalékának a fogyatékossá­ga születéskor, 22,1 százalékának 0—29 éves korban, 44,8 százalékának 30—59 éves korban és 18,1 százalékának 60—69 éves korban kezdődött. (A gyengén látók, illetve a nagyothallók körében a fogyatékosság általában későbbi életkorban kezdődött.) Ezeket az adatokat értékelve azt lehet mondani, hogy az életvitelt súlyosabban akadályozó fogyatékosságok korábban kezdőd­tek, mint az ún. kevésbé súlyos fogyatékosságok. A fogyatékosság jellege szerinti adatok tehát különböző súlyosságú fogyatékosságokat takarnak. (Ennek a kérdésnek a vizsgálata elengedhetetlen, ha a jóléti rendszerek működtetésé­nél figyelembe akarjuk venni a rászorultsági elvet.) Könnyen belátható, hogy az a személy, aki vak vagy értelmi fogyatékos, nehezebb helyzetben van, mint aki nagyothalló, vagy gyengén lá­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom