1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A belterületek és a külterületi lakotthelyek főbb adatai (1991)

A fogalmak magyarázata

elveinek megfelelően összeírás nem történt (olyan egyéb belterületek, amelyeken lakás vagy lakott egyéb lakóegység, illetve intézetben élő személy sem volt). Külterületi lakotthel y a város, község államigazgatási határa, valamint a központi és egyéb belterületi határ közötti részen - a külterületen - található település. Települési for­máját tekintve lehet ma gányo s (pl. őrház, egymagában álló tanya), csoporto s (pl. ta­nyacsoport, tanyabokor, üzemi lakótelep), faluszerű utcás települé s stb. Azok az önálló földrajzi névvel megjelölt külterületek, amelyeken legalább egy lakás, lakott egyéb lakóegység vagy lakott intézeti háztartás sem volt, a külterületi lakotthelyek között nem szerepelnek. TER ÜLETNA GYSÁG A városok, községek, illetve a belterületek együttes területnagyságára vonatkozó adato­kat - a FM Földügyi és Térképészeti Főosztálya nyilvántartásával egyezően - a kötet az 1990. január 1-jei állapotnak megfelelően, hektárban (kerekítve) tartalmazza. NÉPESSÉG E kiadványban - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva - az összeírt állandó és la­kónépesség szerepel. Az állandó népesség az adott településen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek számát tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol ideiglenesen beje­lentett lakásuk. Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb. miatt) az eszmei időpontban külföldön tartózkodtak, de állandó bejelentett lakásuk az adott településen volt. A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az eszmei időpontban az adott településen bejelentett állandó lakással bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással nem ren­delkező, valamint bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek csoportjából, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy sem. Mind az állandó, mind a lakónépességbe beletartoznak azok a személyek is, akiknek ál­landó lakásuk nincs, de az eszmei időpontban az ideiglenes lakóhelyük az adott településen volt (pl. menhelyen, átmeneti szállásokon, szeretetházakban lakók egy része). 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom