1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A fogalmak magyarázata

Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek — a bölcsődébe, óvodába nem járó 0—5 éves gyermekek, — a bölcsődébe, óvodába járó gyermekek, — az iskolába nem járó 6—14 éves gyermekek, — a nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban, vagy — mint szakmunkástanulók — szakmunkás-bérezésben), — az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek, valamint azok a mezőgazdasági segítő családtagok, akik 1989-ben 90 napnál kevesebbet dolgoztak). Gazdasági ág A táblázatokban szereplő „gazdasági ág" megnevezés a jelenleg használatos „nemzetgazdasági ág" megnevezésnek felel meg. A népszámlálás az aktív keresőket munkáltatójuk (egyes esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint sorolta a megfelelő gazdasági ágba, azon belül ágazatba, alágazatba, szakágazatba. Az 1992. január l-jén érvénybe lépett — és időközben két alkalommal is módosított — besorolás rendszere ettől eltér. Az új besorolási rendszerről „A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása" c. kiadvány (KSH Bp. 1994.) ad tájékoztatást. A legrészletesebb bontást, azaz a gazdasági ágakon belül a teljes „alágazati" (ezen belül részben további, szakágazati) felsorolást a 25. Foglalkozási adatok című kötet 2.5 sz. táblázata tartalmazza. Más táblák ennél összevontabb — ágazati — részletezést tartalmaznak, ugyanakkor ezekben a táblázatokban az „Ipar" és a „Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ágon belül még további alágazati (egyben szakágazati) bontás is szerepel, valamint — megegyezően az említett táblázattal — a „mezőgazdasági termelés" al-, illetve szakágazat állami, szövetkezeti és egyéb mezőgazdaságra is tagolódik. Az ágazati részletezettségű táblázatokkal lényegében azonos bontást tartalmazó egyes táblázatokban már nem került sor a „Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ág további, ágazati szintnél mélyebb részletezésére. A gazdasági ágak közül az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a közlekedés, posta és távközlés, a kereskedelem, a vízgazdálkodás és az egyéb anyagi tevékenység az anyagi ágak, a személyi és gazdasági szolgáltatás, az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás, valamint a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások a nem anyagi ágak között szerepelnek. Az egyes gazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba, szakágazatokba a besorolás a következők szerint történt: a) Az aktív keresők többségét kitevő alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a szakágazatba, majd annak megfelelően alágazatba, ágazatba, illetve gazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerint, főtevékenysége alapján tartozott. 90