1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

A nemzetiségi hovatartozás részint a nemzetiség közvetlen megkérdezésével, részint két közvetett kérdés, az anyanyelv, valamint az anyanyelven kívül beszélt nyelv segítségével állapítható meg. A tematika kialakításakor — a különböző érdekvédelmi, kisebbségvédelmi szervezetek részéről — felvetődött a cigányok nemzetiségként való elismerésének kérdése. Az egyeztetések eredményeképpen az 1990. évi népszámlálás nemzetiségi, anyanyelvi kérdésénél, valamint az anyanyelven kívül beszélt nyelv tudakolásánál az előnyomtatott válaszszavak között szerepeltettük a cigány megjelölést is. Iskolázottsági kérdések Az iskolázottság kérdésköre mind az összeírás, mind a feldolgozás tekintetében a legnehezebbek közé tartozik, tekintettel arra, hogy közel egy évszázadra visszanyúlóan kell felvételi és feldolgozási szempontból nyomon követni a számos iskolareform által előidézett változásokat. Az iskolázottsági szint emelkedésével, a műszaki és tudományos fejlődés következtében egyre jobban szakosodott az oktatás is. Ennek következtében fokozatosan bővültek az iskolatípusok és az elvégzendő szakok. Az iskolai végzettséget elvileg a mindenkori vagy a jelenlegi oktatási rendszer szerint lehet összeírni. Az utóbbi megoldás, amely a régi oktatási rendszer szerinti végzettségeknek a mai rendszerre való átszámítását az adatfelvételkor kívánja megoldani, megkönnyítheti ugyan a feldolgozást, viszont jelentős terhet ró az összeírókra és az egységességet is veszélyezteti. Ezért 1990-ben az összeírás az adott végzettség megszerzésének időpontjában érvényben lévő oktatási rendszer szerint történt. A teljes körű adatfelvétel során megkérdeztük az alapfokú oktatás keretében elvégzett legmagasabb osztályszámot, az ennél magasabban képzetteknél pedig a befejezett iskolai végzettség szintjét. A szakmunkásképző és a szakiskolai végzettség esetében felvettük a végzettség megszerzésének évét, tekintettel arra, hogy az előbbi iskolatípus csak 1961 óta, az utóbbi pedig csupán 1976-tól vált az oktatási rendszer részévé. Az 1980. évi népszámlálás során a legmagasabb iskolai végzettség szintjét, szakát, szakágát kérdeztük meg. Ez a kérdezési mód zavart okozott a szakmunkásképző és a szakiskolai végzettségek, valamint az érettségi, illetve a diploma meglétéhez kötött tanfolyami képzettségek esetében is. Sokan ugyanis az oktatási rendszerbe nem tartozó, de valamilyen szintű iskolai végzettséghez kötött képesítéseket értékelték magasabbnak. Ezért az 1990. évi népszámlálás teljes körű összeírása során valamennyi elért iskolázottsági szintről számot adott a megkérdezett, és közülük a kódoló választotta ki a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget. Az ENSZ-ajánlásoknak megfelelően a reprezentatív adatfelvétel keretében megkérdeztük az iskolai végzettség szakát, szakágát is. így az ismeretanyag megegyezik az 1980. évi népszám- f lálás hasonló tartalmú eredményeivel, azzal a különbséggel, hogy 1990-ben csak a népesség 20 százalékának iskolai végzettségéről rendelkezünk ilyen mélységű iskolázottsági adatokkal. A reprezentatív adatfelvételen az összeíró nem a végzettség megnevezését jegyezte be, hanem a bizonyítványt kiállító tanintézet nevét, valamint a kart, a szakot és a szakágat, továbbá megjelölte azt, hogy az adott végzettség mire képesít. A pontatlan bevallások pontosításának, illetve az esetleges hiányos kitöltések pótlásának megkönnyítése céljából szükséges volt a tanintézet pontos megjelölése. A tanintézet nevének, a végzettség megszerzési évének az ismerete nagy segítséget jelentett az összeírás hiányosságainak javításában. A legmagasabb iskolai végzettség szak, szakág mélységig történő kérdését az indokolta, hogy az elmúlt húsz évben a kép-